A sejttenyésztett hús betiltása nemhogy nem indokolt, hanem hosszú távon káros is
A San Franciscó-i székhelyű amerikai cég, az Eat Just 2020 végén kapta meg a jóváhagyást a szingapúri hatóságoktól, hogy az állati sejtekből bioreaktorokban előállított húsból készült nuggets terméke kereskedelmi forgalomba kerülhet. 2023-ban az USA-ban is engedélyezték a sejttenyésztett csirkehús értékesítését, 2024 nyarán pedig a Gourmey nevű francia startup is benyújtotta engedélyezésre az Európai Bizottságnak sejttenyésztett hízott libamáj termékét. A valódi állati sejtekből, de állatok leölése nélkül készülő sejttenyésztett hús tehát már a piacon van, és hamarosan a valódi hús alternatívájá válhat.
Ezzel együtt viszont erőre kapott az ellenlobbi is: a világon elsőként, 2023-ban Olaszország tiltotta be a sejttenyésztett hús gyártását és forgalmazását. Ezt a példát követi most Magyarország is, ahol március közepén kezdődött meg a sejttenyésztett hús gyártásának és forgalmazásának tilalmáról szóló törvénytervezet parlamenti vitája. De mit mond a tudomány a sejttenyésztett hússal szemben felvetett aggályokról, ennek alapján kell-e félni ettől a terméktől, és milyen olyan előnyei lehetnek, amelyekről kevés szó esik?
A hazai és a nemzetközi vitákban is három fő érvet szoktak felhozni a sejttenyésztett hússal szemben: egészségügyi kockázatokat rejthet, kedvezőtlen a környezeti hatása, illetve a védeni kell a hagyományos mezőgazdasági kistermelőket. A fenntartható élelmiszerek népszerűsítésén dolgozó európai nonprofit szervezet, a Good Food Institute (GFI) 2022-es és 2023-as jelentései, illetve egyéb, magas rangú akadémiai folyóiratokban megjelent lektorált publikációkból az a kép rajzolódik ki, hogy a sejttenyésztett hústól nemhogy nem kell félni, hanem hogy az innováció tiltása egyenesen káros is lehet.
Az emberi egészségre gyakorolt hatás
A sejttenyésztett hús kutatások alapján több szempontból is kedvezőbb emberi egészség szempontjából, mint a hagyományos módon előállított húsok. A hagyományos módon előállított hús esetén magas a különböző ismert és újonnan megjelenő kórokozók száma. Ezek részben arra vezethetők vissza, hogy a hústermékek élő állatok leölésével készülnek, és hogy a nagy volumenben termelő mezőgazdaságban a költségek csökkentése érdekében nagy mennyiségű állatot tartanak szűk helyre bezárva, így könnyen terjednek a különféle vírusok és betegségek.
Egy 2023-as tanulmány szerint „a Campylobacter a bakteriális gasztroenteritisz leggyakoribb oka világszerte. A WHO becslése szerint a Campylobacteriosis előfordulása a fejlett és a fejlődő világban egyaránt négy gyomor- és bélrendszeri megbetegedésből egynél kimutatható. Európában a humán Campylobacteriosis megerősített eseteinek száma 246 158 volt, az EU-ban 100 000 lakosra vetítve 64,8 volt a bejelentési arány. A betegség az összes 2005 óta európai szinten bejelentett eset közel 70 százalékát teszi ki.
A baromfi a Campylobacter-törzsek egyik legfontosabb tárházának tekinthető, és az emberre történő átvitel szempontjából igen jelentős terjesztőnek számít. Annak ellenére, hogy nemzeti és nemzetközi szinten létezik Campylobacteriosis kockázatkezelési rendszer, mindeddig nem sikerült Campylobacter-mentes baromfit kínálni a fogyasztóknak. Számos tanulmány számolt be arról, hogy az élelmiszer eredetű megbetegedések előfordulása az élelmiszer-feldolgozókhoz köthető. Az EFSA 2010-ben közzétett tudományos véleménye szerint a baromfi kezelésével, előkészítésével és fogyasztásával összefüggő emberi Campylobacteriosis kockázata az emberi campylobacteriosisos esetek 20–30 százalékát teszi ki”.
Ezzel szemben a sejttenyésztett hús kontrollált körülmények között, tiszta környezetben készül, így, bár ott is előfordulhatnak különféle szennyeződések, azokat a gyártási folyamat során ki lehet szűrni. Mivel sejttenyésztett hús tömegtermelésben még nem érhető el, a hagyományos hústermékekkel való pontos összevetést nem lehet elvégezni, de például egy tavalyi tanulmány megjegyzi, hogy „a digitalizálás kulcsfontosságú előnyöket biztosíthat a tenyésztett húsok veszélyeinek kimutatásához és azonosításához, mivel nagy érzékenységet, specifikusságot, automatizáltságot, egyszerű használatot és skálázható valós idejű képességeket kínál. E digitális élelmiszer-biztonsági trendek megfelelő átvételével a tenyésztetthús-ipar kiaknázhatja az olyan technológiákban rejlő átalakító potenciált, mint a fejlett érzékelők, az automatizált megfigyelés és az integrált adatplatformok. A digitális átalakulás elfogadása a szabályozókat és a termelőket olyan kifinomult eszközökkel ruházhatja fel, amelyek szükségesek egy erős, bizonyítékokon alapuló szabályozási keret létrehozásához, amely biztosítja a biztonságot és a fogyasztók bizalmát ebben a feltörekvő fehérjeforrásban”.
Tehát míg a hagyományos módon előállított hústermékeknél a különböző vírusok és baktériumok teljes kiszűrése az élő szervezetek miatt lényegében esélytelen, és ez bizonyítottan megbetegedésekhez vezet, addig a sejttenyésztett hús esetén a mai technológiai színvonal mellett megvalósítható a termelési folyamat teljes kontrollja és a szennyeződések kiszűrése, így a folyamat végén tisztább és egészségesebb termék jöhet létre.
A szennyeződések mellett fontos kitérni arra is, hogy maga a termék jelenthet-e egészségügyi kockázatot, és hogy a sejttenyésztett hús okozhat-e betegségeket. Ehhez fontos figyelembe venni, hogy a termék forgalomba hozatalához különböző hatóságok hosszú vizsgálati és engedélyezési folyamata szükséges, ami minimálisra csökkenti a kockázatokat. A 2024 folyamán az Európai Bizottsághoz beadott kérelmek elbírálása például 2026-ra várható csak, éppen ezen hosszú távú vizsgálatok lefolytatása érdekében.
Másrészt jelenleg is vannak olyan termékek közforgalomban, amelyek káros egészségügyi hatásai tudományosan bizonyítottak (pl. dohánytermékek, alkoholok), így nem érthető, hogy abban a nagyon valószínűtlen esetben, ha mégis okozna valamilyen hosszú távú egészségügyi problémát a sejttenyésztett hús fogyasztása (bár erre vonatkozó tudományos eredmény eddig legjobb ismereteim szerint nem látott napvilágot), arra miért a tiltás a jó megoldás, miért nem a figyelemfelhívás, mint az alkoholos vagy a dohánytermékek esetén.
A környezeti hatás
A kutatások alapján a sejttenyésztett hús több szempontból is lényegesen kedvezőbb környezeti és fenntarthatósági mutatókkal rendelkezik, mint a hagyományos módon előállított húsok. A GFI összefoglalója alapján a sejttenyésztett hús előállítása
- legalább 64 százalékkal kevesebb földterületet igényel;
- legalább 20 százalékkal kisebb légszennyezettséget okoz;
- legalább 69 százalékkal kisebb a hozzájárulása a föld savasodásához,
- és legalább 75 százalékkal kisebb a hozzájárulása a tengerek eutrofizációjához, mint a hagyományos módon előállított hús.
A pozitív környezeti hatásokat rengeteg tudományos publikáció is alátámasztja (néhány példa itt, itt és itt). Különösen fontosnak tartok két szempontot kiemelni. Egyrészt a sejttenyésztett hús területigénye nagyságrendekkel kisebb a hagyományos módon előállított húsokénál. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek kiterjedésének csökkentése pedig kiemelten fontos fenntarthatósági cél: többek között ezt célozza az EU által elfogadott törvény a leromlott ökoszisztémák helyreállításáról (Nature Restoration Law). Másrészt, az állati mezőgazdaság, kiemelten a hagyományos módon történő hústermelés az egyik fő okozója az antibiotikum-rezisztenciának, amiről a NÉBIH honlapján is található információ. A laboratóriumi vagy sejttenyésztett hús előállítása antibiotikumok nélkül történik, így elterjedése lényegesen hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia kezeléséhez, ami egyébként szintén kiemelt EU-s cél, és jelentős humánegészségügyi előnyökkel is jár.
Egy 2022-es tanulmány így összegzi a sejttenyésztett hús pozitív környezeti hatásait: „A tenyésztett hús olyan ígéretes tiszta technológiát és fenntartható élelmiszeripari innovációt képvisel, amely a fejlődő és fejlett országokban egyaránt ösztönözhet kedvező körforgást. A tenyésztett hús valójában hatékonyabban fogja ösztönözni a fenntartható fejlődési célok megvalósítását, amikor környezeti, egészségügyi, társadalmi, gazdasági és törvényorientált célokkal szembesül, és egymás mellé helyezi azokat”.
A hagyományos vidéki életforma védelme
A sejttenyésztett hús előállítása egyáltalán nem veszélyezteti a hagyományos vidéki életformát és a magyar vidék vonzerejét. Bár a hagyományos állattenyésztés része a vidéki életnek, napjainkban egyre kevesebben tartanak háztáji állatokat, a húsfogyasztás jelentős részét pedig nagyipari állattenyésztő üzemek szolgálják ki. Ezen üzemek károsanyag-kibocsátásukkal (aminek részét képezik a környezetbe kikerülő különféle antibiotikum-maradványok is) éppen azt a vidéki környezetet szennyezik, amit a tiltással védeni szeretnének. Emellett fontos megemlíteni, hogy az állati mezőgazdaság és a vágóhidak, húsfeldolgozó üzemek jellemzően rossz minőségű és alulfizetett állásokat kínálnak. A KSH adatai alapján az állattenyésztésben dolgozók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagbér 80–85 százaléka között alakult az elmúlt öt évben, tehát lényegesen átlag alatti. Nem véletlen, hogy az Agrárközgazdasági Intézet 2022-es jelentése szerint az állattenyésztés területén országos szinten az egyik legnagyobb gond a munkaerőhiány, így nem igazán érthető, hogyan lehetne az alulfizetett, rossz minőségű munkakörök kényszerű fenntartásával népszerűbbé tenni a vidéki életmódot.
Emellett fontos azt is látni, hogy a sejttenyésztett hús belátható időn belül nem fogja teljesen kiszorítani a hagyományos módon előállított húsokat, tehát a vidéki háztáji jellegű állattenyésztésre valójában egyáltalán nem jelent veszélyt, mindössze a nagyipari állattenyésztés visszaesését hozhatja el, ami viszont társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági és etikai szempontokból is üdvözlendő.
Az eddigiek alapján tehát jól látható, hogy a sejttenyésztett hús tiltásának hátterében álló indokok éppen ellentétesek a javasolt tiltással. Amennyiben egy országnak fontos az emberi egészség, a környezet és a hagyományos vidéki életforma védelme, akkor éppen hogy támogatnia kellene ezt az élelmiszeripari innovációt.
Mindezeken túlmenően azonban a sejttenyésztett hús törvényi tiltása további jelentős hátrányokat hoz. Jelenleg Magyarországon évente kb. 90 ezer szarvasmarhát, 4,5 millió sertést, 46 ezer juhot és 224 millió csirkét vágnak le. Ezen állatok mindegyike érző lény, ahogy azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke is kimondja. Bár kétségkívül vannak hatályos állatjóléti szabályozások, azonban ezek alapvetően nem kielégítők, ahogy arra az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023 során publikált tudományos álláspontjai is rávilágítanak. Emellett még a jelenlegi szabályozások betartatása sem kielégítő minden esetben: jelen pillanatban Magyarországon is elmondható, hogy nagy számú állat szenved a nagyüzemi mezőgazdaság körülményei közepette. A sejttenyésztett hús érdemben tudja csökkenteni a hús előállításához szükséges állatok számát, emellett szükségtelenné válik az állatok megölése (vágása), így állatjóléti szempontból kiemelkedően kedvező. Peter Singer, a Princeton Egyetem bioetika professzora, az egyik legismertebb kortárs morálfilozófus 2013-as cikkében így fogalmaz: „fontos etikai okok szólnak amellett, hogy az állati húst in vitro tenyésztett hússal helyettesítsük, ha ezt ésszerű költségekkel megtehetjük. Az első az állatok szenvedésének csökkentése. Ahogyan azt Anna Sewell Fekete szépség című művében oly megindítóan ábrázolta, a munkalovakra nehezedő kegyetlenséget végül a belsőégésű motor hatékonysága szüntette meg – ugyanígy a mai nagyipari állattenyésztő üzemekben több tízmilliárd állatot sújtó szenvedést is meg lehetne szüntetni a hústermelés hatékonyabb módjával.
Kőszívűnek kellene lenni ahhoz, hogy ne örvendjünk egy ilyen eredménynek. De ennek nem kell pusztán érzelmi reakciónak lennie. Az állatokkal való bánásmódunk etikájáról értekező filozófusok között figyelemre méltó az egyetértés abban, hogy a nagyipari állattartás olyan alapvető etikai elveket sért, amelyek túlmutatnak saját fajunk határain. Még egy olyan meggyőződéses konzervatív is, mint Roger Scruton, aki hevesen védte a rókák kopókkal való vadászatát, azt írta, hogy az állatjólét valódi erkölcsének abból a feltevésből kellene kiindulnia, hogy a nagyipari állattartás helytelen”.
Mivel a sejttenyésztett hús eddig mindössze a világ néhány országában kapott forgalomba hozatali engedélyt, és ezekben az országokban is leginkább kis mennyiségű próbatermelés folyik, így valójában egy egyelőre Európában még nem is létező termék tiltásáról van szó. E termékek jövőbeli fejlődése, változása, a kapcsolódó technológiák más területeken való felhasználása még kérdéses, így potenciálisan olyan lehetőségektől vágja el magát Magyarország (és minden olyan ország, aki a tiltás mellett dönt), ami a jövőben hasznára válhatna.
A jelenlegi élelmiszeripari innovációk egyik ígéretes iránya a sejttenyésztett hús előállítása: több nagyvállalat és kormány is jelentős befektetéseket eszközölt e téren, sok startup jelent meg az iparágban. A hazai tiltás mindössze azt jelentené, hogy Magyarország véglegesen kimarad ezekből az ígéretes innovációkból, a hazai cégek még közvetetten sem részesülhetnek ennek előnyeiből, a potenciális hazai startup-ok nem tudnak itthon elindulni, kénytelenek lesznek külföldön működni. Ez hosszú távon jelentős károkat okoz a hazai tudományos élet és a gazdaság számára is.
A 2022-es szárazság rámutatott arra, hogy mennyire kitettek vagyunk az időjárási körülményeknek. A takarmányok jelentős áremelkedése jelentős tej- és húsipari áremelkedéseket eredményezett, ami főleg a szegényebb néprétegeknél megélhetési válságot okozott, és akár az éhezés kockázatát is felvetheti. A sejttenyésztett hús nemcsak kiszámíthatóbb, de biztonságosabb élelmiszerellátást is tudna garantálni ami minden állampolgár alapvető érdeke.
Végezetül, amennyiben egy élelmiszer nem rejt nagyon jelentős egészségügyi kockázatokat (márpedig a sejttenyésztett hús nem rejt, hiszen több fejlett országban is engedélyezték már az értékesítését), az állampolgárok demokratikus jogát és a tisztességes piaci versenyt is sérti, ha ezt az élelmiszert betiltják. Nem érthető, hogy a jövőben, ha egyszer forgalomba kerül az EU-ban is, miért ne fogyaszthatna sejttenyésztett húst Magyarországon az, aki önszántából emellett dönt.
Mindezek alapján a sejttenyésztett hús általános tiltása valójában jelentős, elsősorban jövőbeli károkat okoz, miközben valós előnye igazából nincs. Ezt érdemes mérlegelni, amikor a tiltásról szóló törvényről döntenek.
A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: