Harminc kísérleti alany két éven át 700 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet kap Angliában, és a kutatók azt figyelik, hogy ez milyen hatással lesz munkavállalási hajlandóságukra és jólétükre. Több országban végeztek már hasonló kísérleteket, de mit tudtunk meg belőlük?
Amerikai kutatók gigantikus méretű, 21 milliárd Facebook-barátságot felölelő adathalmaz segítségével mutatták ki, hogy ha a szegény gyerekek olyan helyen laknak, ahol gazdag gyerekekkel tudnak barátkozni, az átlagosan 20 százalékkal növeli későbbi jövedelmüket ahhoz képest, ha a szomszédjukban nem gazdagok élnek.
A Teslával gazdagodott meg, de már a SpaceX-et is 100 milliárd dollárra értékelték, ezzel a világ második legnagyobb magáncége lett. Musk már önmagában olyan gazdag, mint Bill Gates és Warren Buffett együttvéve, de befektetési elemzők szerint az ezermilliárdos határ sincs messze.
A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.
Korábban úgy tartották, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig biztosít jobb, problémamentesebb életet, de egy friss, több mint 30 ezer ember jólétét követő amerikai kutatás most azt találta, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb.
Mivel a hátrányos helyzetbe születettek jóval kevesebb szabadalmat jegyeznek, mint amit a tehetségük indokolna, az ő felzárkóztatásukkal sokkal több újítás és áttörés születne. Ha így haladunk, csak 118 év múlva lesz ugyanannyi női feltaláló, mint férfi – hogyan lehetne ezt a folyamatot gyorsítani?