Az elmúlt évtizedekben kevesebb lett az erdőtűz, mégis több ember vált veszélyeztetté – hogyan lehetséges ez? A kérdést egy, a Science folyóiratban megjelent új tanulmány vizsgálja, amelyet az IFLScience szemléz.

„Az Egyesült Államok nyugati része, és különösen Kalifornia, a heves tűzvészek globális gócpontjai közé tartozik” – mutat rá Mojtaba Sadegh, a Boise State Egyetem építőmérnöki tanszékének docense, a tanulmány vezető szerzője. „Kaliforniában az Egyesült Államok tűzvészeinek aránytalanul nagy része koncentrálódik, miközben az ország égési területének mindössze 15 százalékát teszi ki, az emberi kitettség 72 százalékos.”

Az új tanulmány szerzői szerint, az olyan tüzek, mint az idén januári volt – vagyis nyugaton történő, nagy sajtóvisszhangot kapó, és az adott térségben újszerű tüzek –, valójában meglehetősen ritkák. Minden hét, tűzveszélynek kitett emberből hat pedig nem Amerikában, hanem Afrikában él, és ezen a kontinensen belül is rendkívül egyenlőtlen az erdőtüzek hatása. Mindössze öt ország – Kongó, Dél-Szudán, Mozambik, Zambia és Angola – az, amelyik az erdőtüzekkel kapcsolatos emberi kitettség felét, valamint a világszerte leégett területek körülbelül 42 százalékát adja. Ezen belül pedig közel 40 százalék jut egyedül Kongóra.

Ennek ellenére szinte semmit sem hallunk ezekről az országokról, a hírek inkább az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában bekövetkezett tűzvészekről szólnak, amelyek viszont az emberi veszélyeztetettség szempontjából 2,5 százalékot tesznek ki.

Talán meglepő, de a tűzvészek által elpusztított területek az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkentek a világon, 2021-ben a leégett terület több mint negyedével volt kevesebb, mint 2002-ben. Mégis, miért tűnik úgy, hogy a helyzet egyre rosszabb?

A leégett terület valóban csökkent, de a tűzvésznek kitett emberek száma meredeken nőtt: 40 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban. Ennek oka pedig, hogy egyre nagyobb az átfedés az emberi települések és a tűzveszélyes területek között – állítja a tanulmány.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás egyre veszélyesebbé teszi e területeket, az emberek továbbra is terjeszkednek ezekbe az irányokba. Éppen ezért válnak egyre fontosabbá a megelőző intézkedések, például az ellenőrzött égetések – olyan irányított tűzgyújtások, amelyekkel eltávolítják a száraz leveleket és más éghető anyagokat, mielőtt azok egy kontrollálhatatlan tűzvész martalékává válnának –, valamint a jobb oktatás és infrastruktúra.

Ezen felül figyelembe kell venni a tanulságokat is, például a tűzveszélyt fokozó időjárást. Ezt magas hőmérséklet, alacsony páratartalom és erős szél jellemzi, és Kaliforniában 1990 óta megnégyszereződött az előfordulása. Ez a jelenség, kombinálva a felelőtlen városfejlesztéssel, könnyen eredményezhet a januárihoz hasonló katasztrófát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Közel 90 ezer ember idő előtti halálát okozhatják a 2023-as kanadai erdőtüzek

Vajna Tamás tudomány szeptember 11.

A két évvel ezelőtti természeti katasztrófa légszennyezésének mértékét és egészségügyi következményeit kínai, amerikai és kanadai kutatók számszerűsítették.

Egymillió hektárnyi európai erdő égett le idén

Dippold Ádám tudomány augusztus 28.

A mérések kezdete óta idén tombolt a legnagyobb területen erdőtűz.

Már nemcsak a déli országokban kell erdőtüzektől tartani, hanem nálunk is

Qubit.hu tudomány június 6.

Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik az erdőtüzek szempontjából. Egy nemzetközi kutatási projekt most a kockázatcsökkentés módszereit is összegyűjtötte.