Különös, végtelenbe nyúló, méhsejtszerű mintázatokat fotózott a Marson a Curiosity
A NASA Curiosity marsjárója rendkívül érdekes fotókat és panorámaképet készített a Vörös Bolygó felszínén húzódó, méhsejtre emlékeztető mintázatokról. A tudósok korábban már többször is megfigyeltek 4–8 centiméteres, sokszög alakú repedéseket a Marson, ám ekkora kiterjedésű képződményt még nem láttak. A felfedezés a Valle Grande nevű marsi völgyben történt, ahol a Curiosity nemrég kezdte meg a lejtők feltérképezését, a felvételek június 19-én és 20-án készültek.
A méhsejtszerű felszíni formák úgynevezett sokszögű repedések, amelyek egyenként mintegy 4-8 centiméter átmérőjűek és a NASA szerint nem ismeretlenek a kutatók számára. A kiterjedésük azonban meglepő: a mostani felvételeken szinte a horizontig húzódnak, a közlés szerint „minden irányban egészen addig, ameddig a marsjáró ellát”. A jelenséget „a sokszögek tengerének” nevezték el, amely a Miraflores becenévre keresztelt tanúhegy oldalait is beborítja. Ez a mintegy 6 méter magas sziklaképződmény vastag homokréteggel fedett tetejéről is ismert.
„A Curiosity kameráin keresztül számtalan lenyűgöző tájat láttunk már, de a sokszögeknek ez a tengere elállította a lélegzetünket” – idézi a Livemint beszámolója Ashwin Vasavadát, a kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) küldetésének vezető kutatóját.
A repedések egy részéről azt feltételezik, hogy kiszáradt iszap repedéseiként keletkeztek. Ugyanakkor a mintázatok kialakulásához többféle geológiai folyamat is hozzájárulhatott, például a meleg és hideg időszakok ismétlődő váltakozása, illetve az a nyomás, amely a felszínt betemető üledékrétegek alatt érte a talajt, és kipréselte belőle a vizet.
A NASA kiemeli, hogy a Curiosity sok meglepő jelenséggel találkozott azóta, hogy 2012. augusztus 5-én leszállt a Marsra. Kénkristályok, fényesen csillogó meteoritok és számos más különleges geológiai képződmény mellett jelentős felfedezéseket tett a bolygó ősi környezetével kapcsolatban is. Ezek közül a legfontosabb annak bizonyítása, hogy a Marson egykor jelen volt a folyékony víz, valamint rendelkezésre álltak azok a kémiai elemek és tápanyagok, amelyek elméletileg lehetővé tehették a mikrobiális élet fennmaradását.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Nézd meg a Mars két eltérő arcát a NASA marsjáróinak panorámaképein
Miközben a Perseverance a Mars legősibb kőzeteit vizsgálja, a tőle közel négyezer kilométerre dolgozó Curiosity küldetésének legfiatalabb terepén jár a Mount Sharp lejtőin.
Az élethez szükséges szerves molekulákra bukkant a Marson a Curiosity
A kutatók szerint ezek az anyagok akár 3,5 milliárd évesek is lehetnek, vagyis egy olyan korból származhatnak, amikor a marsi körülmények teret adhattak az életnek.