Nem csak Budapest, a vidék is vérzett 1956-ban
1956-ról legtöbbször Budapest jut eszünkbe: a tüntetések, a lyukas zászlók, a Magyar Rádió ostroma és az utcai harcok. A forradalom azonban az egész országot megmozgatta, a vidéki városokban és falvakban is tömegek álltak ki a szabadságért. Az első sortűz október 23-án Debrecenben dördült el, ahol a karhatalom a békésen tüntető tömegre nyitott tüzet, országszerte pedig több mint száz sortűzre került sor. A vidéki eseményeket nem központi forgatókönyv irányította: az egyetemisták hírlánca, a helyi sérelmek, a parasztság elégedetlensége és a nagyvárosok hatása egyaránt formálta őket. A megtorlás a falvakat sem kímélte, Hajdú-Bihar megyében csaknem nyolcszáz embert vontak eljárás alá.
A Csatazaj podcast rendhagyó, közönség előtti, élő felvételére október 22-én, a Debreceni Egyetem és Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) 1956 hetvenedik évfordulójára szervezett programsorozatának részeként került sor. A könyvtár Sziget nevű közösségi terében Püski Leventét, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi tanárát és Csiszár Imre történész-etnográfust, a HUN-REN Néprajzi Kutatócsoport tudományos munkatársát 1956 vidéki és kiemelten a debreceni történéseiről faggattuk. Szó esett a forradalom kitörésének okairól, a parasztság és az egyetemisták szerepéről, a vidéki sortűzekről, a hírek terjedéséről, valamint a helyi forradalmi bizottmányokról és a leverést követő megtorlásról.
Hallgasd alább:
A Csatazaj podcast ezen epizódját élő eseményen rögzítetük, elnézést kérünk a hanghibákért! A beszélgetést Novák Ádám és Mikos Ákos vezették. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Címlapkép: Az 1956. október 26-i sortűz egyik áldozatának temetésén Mosonmagyaróváron (Fortepan / ETH Zürich / Comet Photo AG / Jack Metzger)
Hallgass bele ezekbe is:
„Magyar győzelem Mohácsnál?” – hírek és az álhírek a csatáról a korabeli Európában
Hogyan kapott szárnyra 1526 szeptemberének elején Velencében az a hír, hogy a magyarok megverték a török sereget? Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója a Csatazaj podcastban.
Nem úgy vesztettük el a mohácsi csatát, ahogy az iskolában tanították
Ma 500 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet. Valóban háromszoros túlerőben voltak az oszmánok? Hibázott Tomori, vagy zseniális volt a haditerve? Elárulták-e a királyt? B. Szabó János történész, a mohácsi csata egyik legelismertebb hazai szakértője a Csatazaj podcastben.
További cikkeink az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről:
„A 12 órás szünetben minden megváltozott" – az 1956-os forradalom egy 17 éves debreceni diák szemével
Zsoldos János a diákéveinek akart emléket állítani naplójában, de úgy adódott, hogy az 1956-os forradalom debreceni eseményeit is megörökítette. A Debreceni Református Kollégium 3. a. osztályos tanulója 1956. október 19-én, a 17. születésnapján fogott naplója megírásába.
Amikor a balsorsnál tartottak a Himnuszban, megjelent az égen egy repülő, és tüzet nyitott
Tüntetések, sortüzek, heves összecsapások közepette zajlott a vidék 1956-os forradalma. Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben még decemberben is kegyetlen sortüzekbe torkolló megmozdulásokat tartottak, a mecseki láthatatlanok pedig mindenkinél tovább kitartottak a harcban.
1956-ban alig lehetett bejutni Magyarországra, mégis több mint száz nyugati újságíró tudósította a szabad világot a forradalomról
22 amerikai, 26 angol, 17 francia, 31 osztrák, 20 olasz, 8 svájci, 9 holland, 5 belga, 12 német, 1 norvég, 4 finn, 1 török, 2 dán, 1 svéd, 1 spanyol, valamint 1-1 a Vatikán és az ENSZ által delegált médiamunkás tevékenykedett a helyszínen. Korabeli videókon, amit láttak.
Gyilkos a newsfeed a pesti utcán: 1956-ban a köztereken működött a közösségi média
1956. október 23-án, hosszú évek elnyomása és irtózatos csöndje után a nép felemelte a hangját, és utcákon, tereken, felborított harckocsikon, kirakatüvegeken, forradalmi hirdetőtáblákon öntötte szavakba és képekbe, hogy elege van. Jelszavak és tervek röpködtek, gyűjtőakciók és szerveződések indultak: az utcakép olyanná vált, mintha ma testet öltene a Facebook hírfolyama. Mit mondott a nép, amikor már régóta nem mondhatott semmit?