Darwin és a világ visszavarázsosítása
217 éve született a biológus, akinek neve ma már nem pusztán egy történeti személyre utal, hanem egy kulturális szimbólumra, amelynek jelentése korról korra, csoportról csoportra változik.
Bárdos Dániel
Zuzmókkal a klímaszorongás ellen
A terepi környezetfilozófia alaptézise szerint az etikai felelősségérzet nem pusztán racionális döntés eredménye, hanem nagyrészt azon múlik, hogy mi az, ami egyáltalán a világunk részévé válik, ami számít nekünk, és amihez képesek vagyunk érzelmi kötődést kialakítani.
A létezés konfettijei – lundák, természetvédelem és remény Skomer szigetén
Az antropogén klímaváltozás valós és fontos probléma, és nagyon sok faj kihalását okozza már most is. Ugyanakkor a Skomerhez hasonló példák arra hívják fel a figyelmet, hogy a lokális szintű élőhelyvédelem hatékonyan segíti veszélyeztetett és ma még gyakori fajok fennmaradását.
A de-extinction filozófiai problémái: fel szabad-e támasztani a kihalt fajokat?
Egy amerikai cég azt állítja, hogy visszahozta az élők sorába a tízezer éve kihalt óriásfarkast. De attól még, hogy valami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy etikus is.
Marcus Aurelius és a paleontológia mint lelki gyakorlat
A fosszíliák tanulmányozása nem csupán a földtörténet egy-egy pillanatának rekonstruálására ad alkalmat, hanem arra is, hogy eltűnődjünk a geológiai léptékű változáson és a saját életünk mulandóságán. Míg a csillagászat a hatalmas térbeli, az őslénytan a nem-emberi időléptékekre, a mély múltra világít rá.
Az óriásalka és a kihalás felfedezése
A nagy testű északi madár története nem csupán egy faj kihalását példázza, hanem azt a felismerést is, hogy az emberi tevékenység visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Ma, egy hatodik tömeges kihalás küszöbén joggal merül fel a kérdés: néhány évtized múlva hány olyan faj tűnik el, amelyről ma még azt hisszük, hogy biztos helye van a Földön?
Peter Godfrey-Smith a polipoktól indult, és eljutott a mindenségig
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
A tudománytalan valláskritika és új ateizmus
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
Nagy Ádám vs. Tudóslány: a tudománytalan vallásellenesség a tudománykommunikáció csődje
A Fókuszcsoport YouTube-csatorna egyik készítője a tudomány védelmére kelt a vallással szemben, de a tudománynak nincs szüksége ilyen védelemre, sőt az ilyen videók sokkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
Elhunyt Daniel Dennett, az új ateizmus négy lovasának egyike
Az ezredforduló környékének egyik legnagyobb hatású amerikai filozófusa nemcsak az akadémiai közösség felé nyitott, de arra is rámutatott, hogy a filozófiai kérdések nem egymástól elszigetelt absztrakt problémák, hanem mindennapi életünk részei. Április 19-én, 82 éves korában hunyt el.
Az áltudományokról mindenki hallott, de beszélhetünk-e áltechnológiákról?
Mondhatnánk, hogy a technológia olyan dolog, ami egyértelműen kizárja az imposztorok megjelenését. De ha így van, akkor mi a helyzet Jakob Degen csapkodó szárnyű repülőjével, a vízzel hajtott autóval vagy Egely György találmányával, az „életenergiát” mérő kerékkel?
Különbséget lehet-e tenni tudomány és áltudomány között, és ha igen, hogyan?
Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.
Segíthetnek-e rajtunk a tények ebben az őrült világban?
A tudományellenesség, az álhírek és az összeesküvés-elméletek ellen nem a még több tudományos tény a gyógyír, hanem az, ha a tudományra úgy tekintünk, mint egy hihetetlenül komplex világban túlságosan is emberi lények által végzett sajátos tevékenységre, a maga korlátaival, hibáival és gyarlóságaival egyetemben.
Milyen lehet polipnak lenni?
A polip meglepően okos állat, és nincs okunk azt gondolni, hogy ne lenne tudatos, sőt, ne rendelkezne a tudatosság egy meglehetősen komplex szintjével. Kérdés azonban, hogy vajon a polipok tudatossága mennyiben hasonlít a mindannyiunk által oly jól ismert emberi tudatossághoz.
Nyúl vagy kacsa? Hogyan értelmezzük a hiányzó ősmaradványokat?
Vajon mennyire képesek a fosszíliák megbízható információkat nyújtani a földi élet történetének pontos alakulásáról és az evolúció mechanizmusairól? Attól függ, honnan nézzük, és melyik tudóst kérdezzük, írja Bárdos Dániel, akinek kutatási területe a paleontológia filozófiája.