Mire jó, ha egy baba örökmozgó, és hogyan döntik el az óvodások, kitől érdemes tanulni? Ezekre a kérdésekre is választ kaptak a látogatók az ELTE Nyelvtudományi Központban vasárnap megrendezett Kis Tudósok Délutánján.
Az év elején kétségbeejtő helyzetbe kerültek azok a szülők, akiknek gyermeke anyatej híján tápszert kap. Januárban és februárban két nagy gyártó, a Nestlé és a Danone is visszahívta egyes babatápszereit, mert veszélyes baktériumot mutattak ki bennük.
250 évvel ezelőtt, 1775. december 16-án született a Büszkeség és balítélet szerzője, aki 41 évig élt és mindössze hat könyvet írt, de kultusza erősebb, mint valaha.
„A mesterséges intelligencia szimulációjához olyan szervert tervezünk építeni, ami egy száz méter hosszú, száz méter széles és tíz centiméter vastag agyszövetfarm, több millió elektródával” – mondta a Qubit kérdésére a svájci FinalSpark alapítója. Hamarosan eljöhet az idő, amikor emberi agyi organoidok szolgálják ki az AI igényeit.
Feláldoztuk az ízeket az elérhetőség oltárán? És mi a helyzet a tápanyagokkal? Tényleg kevesebb manapság a vitamin, a nyomelem és más tápanyag a kereskedelmi forgalomban elérhető zöldségekben és gyümölcsökben, mint tíz, húsz vagy harminc éve?
A vegyszerezett zöldségekre, gyümölcsökre vagy a cukorra érdemes odafigyelni, de rettegni még tőlük sem kell. Agrármérnök és dietetikusok mondják el, hogy néz ki a legjobb daganatmegelőző étrend, és mi a helyzet a bio-, a tartósított és a feldolgozott ételekkel.
A MATE kutatói évek óta vizsgálják, hogyan hatnak a törpenyúl-asszisztált terápiák és foglalkozások a résztvevőkre. Míg az emberekre gyakorolt hatás egyértelműen pozitív, a nyulaknál nagyon kell vigyázni, nehogy legyűrje őket a stressz, amibe akár bele is pusztulhatnak.
Hatalmas társadalmi különbségekre utal a gyerekkori asztmatünetek eloszlása: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut.
A NASA űrhajósai, Sunita Williams és Barry „Butch” Wilmore az egyhetesre tervezett útjuk helyett kilenc és fél hónap után tértek vissza a Nemzetközi Űrállomásról, és első látásra mintha éveket öregedtek volna. Mit tesz az emberi testtel 286 nap a világűrben?
A tudomány napos oldalára koncentráló hírlevelünk, a Jóvilág legfrissebb számában nemcsak Super Mario, Boki medve és egy tízéves bristoli világrekorder kerül elő, hanem az is kiderül, hogy miért jó, ha egyre többet tudunk az őskori pestis terjedéséről.
Átadták a Corvinus Egyetem új szemkamerás laborját, ahol azt kutatják, hogyan lehet a fogyasztói igényeket még hatékonyabban kiszolgálni a szemek mozgásából nyert adatok segítségével.
Christina Koch lehet az első nő, aki megkerüli a Holdat, és megpillantja az égitest titokzatos túlsó oldalát. Az első nő holdra szállása azonban továbbra is várat magára.
A nagy nyelvi modellek használata uniformizálja a nyelvet és eltünteti az egyéni hangokat, ami negatív hatással lehet a nyelvi örökség, a kulturális gazdagság megőrzésére, állítja egy amerikai kutatócsoport.
Kisebb botrány kerekedett abból, hogy A brutalista című hollywoodi filmben mesterséges intelligenciával javították fel a magyar nyelvű párbeszédeket. De pontosan mi is a baj az algoritmusok térhódításával a filmiparban?
Van, aki szerelmes lesz beléjük, van, aki férjhez megy hozzájuk, és van, akinek összetörik a szívét – az elmagányosodási hullám közepette egyre népszerűbbek az AI-barátok és barátnők. A kutatók azonban óva intenek a következményektől.