Önálló faj lett a himalájai farkas
A filogenetikai és filogeográfiai adatok szerint a himalájai előnevű Canis lupus chanco 800 ezer évvel ezelőtt lépett az önállósodás evolúciós útjára.
Vajna Tamás összes cikke
Kreacionista rajzpályázatot támogat az emberi erőforrások minisztériuma
Milyen volt az első dinoszaurusz-pár az édenkertben?
A lovak úgy olvassák az emberi érzelmeket, mint a kutyák
Egy német kutatás egyértelműen bizonyította, ami a lovasok számára már régóta ismert: a lovak képesek az emberi érzelmeket értelmezni. Nemek közötti különbségeket is találtak.
Létezik olyan árvízvédelem, ami miatt nem kell tarra vágni az erdőt
A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
Ha így folytatódik a felmelegedés, felgyorsul a poszméhek tömeges pusztulása
Az időjárási szélsőségek és az emelkedő hőmérséklet jelentősen növeli poszméhfajok lokális kihalási kockázatát, függetlenül attól, hogy az adott területen folyik-e intenzív mezőgazdálkodás – állítják kanadai és brit kutatók.
„Banksy” Budapesten
Február 1-én nyílik Budapesten az utcaművészetet nagykorúsító brit graffitis műveit, illetve azok reprodukcióit bemutató illegitim kiállítás. A fogyasztói társadalmat és a szemforgató politikai eliteket egyaránt kritizáló szabadságharcos mára olyan ikonná vált, akivel egyszerre reklámozható autómárka és békemozgalom.
Magyarország szén-dioxid-kibocsátása azért alacsony, mert a szomszédból hozzuk az áramot
Az EU a gyakorlatban nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, hanem exportálja azt. Magyarország Ukrajnából és Szerbiából hozza a szénerőművekben termelt áramot. Az áramimport növekedésével újabb és újabb hálózati kapcsolatok épülnek ki, a Balkánon és Törökországban pedig új szénerőművek épülnek, állítja egy friss tanulmány.
Mennyire szennyezett a levegő? Mérd meg magad!
Stuttgarttól Szófiáig, Brindisitől Budapestig több mint 10 ezer európai háztartás csatlakozott ahhoz a német kezdeményezéshez, amely olcsó eszközökkel méri az aktuális légszennyezettséget. A házilag összeállítható, hálózatba kötött szenzorok sokszor magasabb szennyezettséget mutatnak a hivatalosan közölt adatoknál.
Méhkaptárakat égettek a kínai import és a hamisítás ellen tiltakozó európai méhészek
Az Egyesület az Európai Méhekért aktivistái Versailles-ban folytatták az olcsó és gyenge minőségű kínai import ellen indított tüntetéssorozatukat.
Saját hiúsága vitte sírba Rotschild Klárát, a vörös divatdiktátort
Tehetsége villámgyorsan magasba emelte, kapcsolatai révén túlélte a vészkorszakot, az államosítás után pedig a keleti tömb Coco Chaneljaként csinált karriert. Kiszolgálta a háború előtti arisztokráciát, de később Kádár és Tito feleségeit is, derül ki Simonovics Ildikó művészettörténész nemrégiben megjelent Rotschild Klára-monográfiájából.
A csillagbölcsőkben keletkező foszfort is az üstökösök szállították a Földre
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
Magyar kutató derítette ki Etiópiában, hogyan látják a nyugati turistákat a törzsi közösségek
A turizmus az a jelenség, amelyen keresztül a modern tömegtársadalmak valódi arcukat mutatják, véli Régi Tamás kulturális antropológus, aki két évtizeden át kutatta az etiópiai murszik életét, valamint a helyiek és a nyugati turisták között kialakult speciális viszonyrendszert.
A kutyák érzelemfeldolgozása úgy változik az öregedéssel, ahogy az emberé
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
40 éve hekkelte meg Csehov Három nővérét a legendás Márkus–Körmendi–Haumann-trojka
Bár a színházi krónikák számos nagyszerű Három nővér-adaptációt tartanak számon, a legismertebb magyarországi változat valószínűleg az az 1979. december 31-én a Magyar Televízió szilveszteri műsorfolyamában sugárzott átirat, amely annyira ellehetetlenítette a színházi előadásokat, hogy Madách Színház le is vette a darabot a repertoárjáról.
Tényleg szüksége van az embernek a húsra?
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
A szürrealista zoológus, aki ecsetet adott egy majom kezébe
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
Magyar ornitológusok fejtették meg a kakukk fészekválasztási titkát
Hogyan találják meg a kakukkok az ideális fészekrakó gazdafajt? A Scientific Reportsban publikáló debreceni ornitológusok szerint ebben sokkal nagyobb szerepet játszik a nevelőszülő riasztóhangja, mint eddig hitték.
Közelítő számrendszerben a kutya úgy számol, mint az ember
Az atlantai Emory Egyetem pszichológusainak fMRI-vel végzett vizsgálatai szerint a képzetlen átlagos házi ebek agyának az a része aktiválódik, amely az embernél és a főemlősöknél is a közelítő mennyiségreprezentációért felelős.
Világszerte éhínséget okozhatnak a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok
A klímaváltozással olyan légköri folyamatok válhatnak tartóssá, amelyek egyszerre több élelmiszertermelő régiót sújthatnak tartósan. Egy most megjelent tanulmány szerint az időjárási szélsőségek, elsősorban az aszály és a hőhullámok Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig veszélyeztetik az élelmiszerellátást, elsősorban a legszegényebb térségeket ítélve éhezésre.
Galántai Zoltán: Az evolúció törvényei nem szükségképpen vezetnek az értelem és a civilizáció kialakulásához
A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.
Nébih: A háztáji hízókat veszélyezteti a leginkább a sertéspestis
A háztáji sertéstartók tartják be a legkevésbé azokat a járványvédelmi intézkedéseket, amelyek a halálos járvány megfékezését szolgálják. Időközben a járvány elérte Veszprém megyét, bár házi sertésben még nem találták meg a vírust. Az elhullottan talált vaddisznókból származó 3274 mintának viszont már több mint a fele pozitív lett.
Az álomhoz hasonló állapotba hozza az éber emberi agyat a misztikus sámánfőzet, az ayahuasca
Az intravénásan adagolt DMT úgy változtatja meg az emberi agytevékenységet, mint ha az alanyok ébren álmodnának, állapította meg egy friss tanulmány. A londoni Imperial College kutatói 13 önkéntes agyhullámait vizsgálták a szer hatása alatt.
2021-ben nyílik a világ első emberkomposztálója Seattle-ben
Az elhunytak speciális, újrahasznosított anyagból készült, levegőztetett tartályokban, faforgácsba ágyazva, környezetbarát szerves redukciós folyamat során válnak komposztként is hasznosítható porrá.
Az európai méhkrízisre hívja fel a figyelmet a magyar agrárminiszter
Ha a háziméhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúlyhiány valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart – írja Nagy István.
Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.
A magyarországi Burger King is előállt a húspótlós burgerrel, a Rebel Whopperrel
A mától 2400 európai Burger King étteremben kapható Rebel Whopper az évtizedekkel ezelőtti Moszkva téri hamburgerszerűségek ízvilágával lepte meg a Qubit kóstolóit.
Elkészült Magyarország 20x20 méteres felbontású ökoszisztéma-térképe
Ez az ország legrészletesebb nyilvános felszínborítási adatbázisa.
Balkezes nők agyának vizsgálata írhatja át a szaglás eddig ismert neurobiológiáját
Az érzékelés mechanizmusait kutató izraeli neurobiológusok meghökkentő anomáliára bukkantak, amikor két egészséges nő agyát vizsgálva nem találták a szaglógumókat. A tudomány eddigi állása szerint ezek nélkül nincs a szaglás sem, de az alanyok orra tökéletesen működött. A kutatók szerint a magyarázat a nők balkezessége is lehet.
Ez az 59 magyar kutató írta alá a 11 ezer tudós által jegyzett nemzetközi klímakiáltványt
A kiáltvány arra figyelmeztet, hogy még nem késő megmenteni a bolygót, de sürgősen cselekedni kell.
Ha a magyar valamit talál, abból vagy pörköltet csinál, vagy kirántja
Bevallottan beles nemzet vagyunk, az irodalmunk is szügyig jár a szaftban, de nálunk az étel nem lett kultúrtárgy, és a gasztronómia nem vált civilizációnk részévé. Erdélyt viszont nem tarolta le a kirántási mánia, sem a paprikabumm – mondja Cserna-Szabó András író, a legendás Erdélyi lakoma újratöltött változatának szerkesztője.
A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája
A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.
Méhmentő gyógyszert tartalmaz a hangafélék nektárja
A poszméhek a természetben is a hangaként ismert közönséges csarab nektárjával gyógyítják magukat. A Kew Gardens kutatói most megtalálták a gyógyszerük legfőbb hatóanyagát.
A százéves Bálint gazda és az eltűnt vidéki művelt osztálybeliek
A joviális médiakertészként számon tartott Bálint György századik születésnapjára megjelent interjúkötet megélhetővé teszi azt a szakirodalomban ritkán tárgyalt, 20. századi időszakot, amikor a középbirtokos agrárelit társadalmi és technológiai értelemben is élen járt a vidék modernizálásában. A későbbi erőszakos kollektivizálás vidéken súlyosabb következményekkel járt, mint a nagyvárosokban.
Tíz év alatt több mint 3000 tanulmányt vontak vissza, a szerzők negyede kínai
Az elmúlt évtizedben a tudományos eredmények közzétételét elvileg szigorú elbíráláshoz kötő folyóiratokban megjelenő cikkek között egyre több a fake news.
Beláthatatlan károkat okozhat a sertéspestis, ami mostanra Budát is megfertőzte
A határokat nem ismerő vaddisznók és a határokat könnyedén átlépő emberek terjesztik a házi hízókat is pusztító sertéspestist. A világjárványként terjedő vírusfertőzés megrengeti a globális húspiacokat is.
Így lett idén nyáron veszélyeztetett állat a zsiráf
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit három évente felülvizsgáló CITES-csúcstalálkozó részleteiről Poczai Péter növénybiológus, az Európai Unió delegációjának tagja számolt be a Qubitnek.
Magyar művész veti és aratja a kannabiszt a Vajdaságban
Két hektáron termeszt kendert a szerbiai Óbecsén Sinkovics Ede és bátyja, Csaba. A kannabiszból a gyógyhatású CBD-olajon kívül pozdorja, kóc, beton és szigetelőanyag is készül.
Pszichedelikus tudatkutató központot alapított az egyik legpatinásabb amerikai orvosi egyetem
A varázsgombák hatóanyaga a depresszió- és anorexiaterápiában, a dohányzásról való leszoktatásban, az Alzheimer-kór kezelésében is szerepet kaphat. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem magánadományokból új kutatóközpontot alapított a félreismert szer kutatására.
Még agyrázkódás sem kell ahhoz, hogy a fejsérülések maradandó agykárosodást okozzanak
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
Átrajzolja az emberré válás evolúciós törzsfáját a 3,8 millió évvel ezelőtt élt előd koponyája
Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.
A fűszívó férfiaknak magasabb a spermaszámuk, de a nők termékenységét negatívan befolyásolja a kannabisz
Egy friss amerikai kutatás szerint csak a férfiaknál mutatható ki pozitív összefüggés a marihuánafogyasztás és a termékenység között.
A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
Félmilliárd mézelő méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban
A kutatók az Európában már tiltott rovaritó szereket okolják a tömeges pusztulásért. A mézelő méhek számának drasztikus mértékű csökkenése világjelenség.
Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön
A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.
Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?
A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.
Majomemberek gyártásába kezdett Kínában egy spanyol genetikus
Kínában titokban már zajlanak azok a kísérletek, amelyek során emberi sejteket ültetnek majomembriókba. A cél, hogy emberi sejtekből álló emberi szerveket állítsanak elő transzplantációkhoz.
Újrarajzolták a Tejút térképét, és kiderült, hogy nem olyan alakú, mint gondolták
A Varsói Egyetem csillagászai a legfrissebb megfigyelések alapján alkották meg a Földnek is otthont adó spirálgalaxis térbeli térképét.
Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
Az emberi történelem korábbi klímaváltozásai nem voltak ennyire globálisak
A Föld 98 százalékán az elmúlt száz évben mérték a legmelegebb átlagos hőmérsékleteket: ilyen koherens, mindenütt egyszerre jelentkező klímaváltozásra nem volt példa az elmúlt 2000 évben.
Delfinként úszni a levegőben, avagy a testrepülés fantasztikus története
A repülőgépek és rakéták aerodinamikai tesztelésére épített függőleges szélcsatornákat kezdetben az ejtőernyősök kiképzésére használták. A szabadesés érzését civileknek is átélhetővé tevő első polgári szélcső 40 éve nyílt meg Kanadában, a technológia mára odáig jutott, hogy sorra épülnek a beltéri repülés élményét kínáló városi légi bázisok.