A Kaliforniai Tudományos Akadémia által szervezett nemzetközi versenyen hét kategóriában díjazták a fotókat, a Qubit a szervezők engedélyével közli a 2020-as győztes műveket.
Amerikai környezet- és klímakutatók friss tanulmánya szerint a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti „nedves hőmérsékletű” napok száma globális növekedést mutat. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klímát jobban elviseli az emberi szervezet.
Az angol színész, író és humorista könyve, a Mítosz stand-upokba illő lábjegyzetekkel és közbeékelt félmondatokkal teszi lehengerlően olvasmányossá a görög mitológiát. A komoly lexikális kutatómunkát feltételező szövegből rendre kikacsintgató szerző kommentárjai sajátos fénytörést adnak a jól ismert ókori sztoriknak.
Eredetileg csak a kapcsolattartás és a szinten tartás volt a célja, de kiderült, hogy a távoktatás a kutyáknál is működik, bár kétségtelen, hogy az ebek kissé másképp reagálnak a virtuális szituációkra, mint az emberek.
Az igazolt fertőzéseknél nincs szignifikáns eltérés a különböző korosztályok között. A fő német vírusszakértő vezette kutatás eredményei szerint a gyerekek annak ellenére is fertőzési kockázatot jelentenek, hogy a jelek szerint kevésbé betegíti meg őket a SARS-CoV-2 vírus.
Az illegális drogok piaca nem maradt immunis a COVID-19-járványra: a fogyasztók drágulást, minőségromlást, nehezebb hozzáférhetőséget is tapasztalnak. Vannak, akik a bezártság miatt többet drogoznak, és itt is megvannak a felhalmozók. A dealerek egy része pedig ügyel a karanténszabályokra – derült ki a Drogriporter online kérdőíves felméréséből.
A marylandi Howard Hughes Orvostudományi Intézet kutatói, élükön Zuker professzorral úgy vélik, megtalálták az állatvilágban széles körben tapasztalható cukorimádat élettani okát, amely az embereknél is addiktív viselkedést válthat ki, és magyarázatot ad arra, miért nem pótolják a mesterséges édesítőszerek a valódi cukrot.
Az árvízvédelmi, illetve a vezetékhálózatok nyomvonalát biztosító fa- és bokorkivágások az őszi-téli hónapokban is elvégezhetők, amikor a természetvédelmi kockázat nem áll fenn – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Az ELTE kutatói a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, amelyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatók.
A Hyppolit, a lakájtól a Liliomfin és a Roncsfilmen át a Moszkva térig tart a filmlista.
Berlinben róka és nyúl, Ajaccióban vaddisznók borzolták a kedélyeket. Minden vadállatfaj kerüli az emberekkel való találkozást, de ha tartósabban kezd csökkenni az interakciók száma, akkor még a félénkebb állatok is felbátorodnak.
A hosszú heteken át alig használt vízvezetékek és légkondicionáló rendszerek potenciális melegágyai a légúti megbetegedést okozó legionella-fertőzésnek. A túlterhelt egészségügyi hálózatoknak a mostani járványhelyzetben más sem hiányzik, mint egy újabb fertőzési hullám.
A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le, de azonnali problémát okozott a pánikvásárlás. Hosszabb távon a hazai élelmiszerfeldolgozás fejlesztése jelenthet megoldást a Szent István Egyetem élelmiszermérnökének elemzése szerint.
A legújabb eredmények szerint a diabéteszes betegeknél még a klasszikus fenyegető tünetek hiányában sem szabad alábecsülni a SARS-CoV-2-fertőzés súlyosságát.
Évente globálisan 0,9 százalékkal csökkent a rovarpopulációk létszáma, míg a vizes élőhelyek rovarvilága évente 1,08 százalékkal növekedett az elmúlt évtizedben, derült ki 166 hosszú távú kutatás adataiból.
A remény abban rejlik a legendás főemlőskutató szerint, hogy a járvány miatti leállásból tanulva az emberek tömegesen akarják majd meggyőzni az üzleti és politikai döntéshozókat arról, hogy más hozzáállással kell dolgozniuk.
Az április 22-i Föld napján a mezőgazdaság és a természetvédelem hatékony együttműködését szorgalmazza az első számú magyar agrárképzési intézmény.
A súlyos betegek gyógyításában is bevethető, átlagosan 4-7 millió forintos invazív típusú lélegeztetőgépekből békeidőben évente 50-100 darab fogy Magyarországon, most a kormány ennek sokszorosát szerezné be pár hét alatt. És bár 10-15 milliárd forint elég lenne a tervezett mennyiség megvásárlására, kérdés, hogy a gyártók bírják-e a tempót.
Esterházy Péter április 14-én lenne 70 éves, este előadás lenne a Radnóti Színházban. Az előadás azonban elmarad, helyette marad a karanténművészet.
Konjunktúra van, működik a keresleti piac, az élelmiszertermelés nincs alapvető veszélyben, de kérdés, hogy a termelők el tudják-e adni, amit előállítottak, és hogy meddig tudják finanszírozni az átmeneti helyzetet. Annyi biztos, hogy a mezőgazdaságbeli foglalkoztatás nem megoldás az országos munkaerőgondokra.
Minden vadállat kerüli az emberrel való találkozást, de ha tartósan csökken az interakciók száma, még a félénkebb őz, szarvas és sün is felbátorodik, nem beszélve az olyan kifejezetten vakmerő fajokról, mint a vaddisznó, a vörös róka vagy a dolmányos varjú.
Belga és holland kutatók azt vizsgálták, hogy a mozgó ember keltette légörvényben mennyi ideig maradnak a levegőben azok az apró nyál- és egyéb testnedvcseppek, amelyek méretüknél fogva akár SARS-CoV-2 vírusokat is tartalmazhatnak, és így fertőzhetnek.
A magyar csapat által a héten felvetett olcsó és hatékony módszerre vonatkozó kétségekre, aggályokra Lázár Viktória, a protokollt kidolgozó izraeli műszaki egyetem, a Technion stábjának tagja válaszolt.
„Mi Mária Terézia, gondoskodásaink között, amellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése” – írta a magyar királynő 1770-ben. A tisztiorvosi rendszer 245 évig működött, egészen addig, amíg 2015. április 1-én a területi intézetek egy kormányrendelettel be nem kerültek a nagy közigazgatási darálóba.
A Glattfelder Tamás közgazdász és Török Ákos informatikus által javasolt, szakértők szerint működőképes módszer csoportos nyálmintákban mutatná ki az új koronavírust az országban már amúgy is rendelkezésre álló PCR berendezésekkel, anyagáron fejenként 317 forintból.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége kulcsszerepet játszik a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében.
Új magyar háromdimenziós mechanikus logikai játék keresi rajongóit LavosBall néven. A találmány megalkotója, Szabolcs János díszlet- és látványtervező szerint a játéknak nemcsak az az újdonsága, hogy a három térbeli tengely helyett néggyel operál, hanem hogy képes mintegy kifordulni önmagából.
Egy friss kutatás mikro CT-felvételekkel mutatta ki, hogy a lárva korukban neonikotinoidoknak kitett poszméhek agya lassabban fejlődik és kisebb lesz, mint a rovarirtóktól mentes állományok tagjaié. A peszticidek jelentősen károsították a felnőttkori tanulási képességeket, mindez szerepet játszhat a tömeges méhpusztulásokban is.
Az MTA és az ELTE kutatói korábbi fMRI-vizsgálatokból már tudták, hogy a kutyák agya érzékenyen reagál a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre, de most először mutatták ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja.
Csökkenő részvény- és olajárak, alkalmazottaikat hazaküldő európai és amerikai cégek, tömegesen otthon maradó turisták és a várakozásoktól messze elmaradó bevételek jelzik a járvány útját. A Windows és az Apple is megérezte a negatív hatásokat, sőt az új iPhone is késhet a koronavírus miatt.
A filogenetikai és filogeográfiai adatok szerint a himalájai előnevű Canis lupus chanco 800 ezer évvel ezelőtt lépett az önállósodás evolúciós útjára.
Milyen volt az első dinoszaurusz-pár az édenkertben?
Egy német kutatás egyértelműen bizonyította, ami a lovasok számára már régóta ismert: a lovak képesek az emberi érzelmeket értelmezni. Nemek közötti különbségeket is találtak.
A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
Az időjárási szélsőségek és az emelkedő hőmérséklet jelentősen növeli poszméhfajok lokális kihalási kockázatát, függetlenül attól, hogy az adott területen folyik-e intenzív mezőgazdálkodás – állítják kanadai és brit kutatók.
Február 1-én nyílik Budapesten az utcaművészetet nagykorúsító brit graffitis műveit, illetve azok reprodukcióit bemutató illegitim kiállítás. A fogyasztói társadalmat és a szemforgató politikai eliteket egyaránt kritizáló szabadságharcos mára olyan ikonná vált, akivel egyszerre reklámozható autómárka és békemozgalom.
Az EU a gyakorlatban nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, hanem exportálja azt. Magyarország Ukrajnából és Szerbiából hozza a szénerőművekben termelt áramot. Az áramimport növekedésével újabb és újabb hálózati kapcsolatok épülnek ki, a Balkánon és Törökországban pedig új szénerőművek épülnek, állítja egy friss tanulmány.
Stuttgarttól Szófiáig, Brindisitől Budapestig több mint 10 ezer európai háztartás csatlakozott ahhoz a német kezdeményezéshez, amely olcsó eszközökkel méri az aktuális légszennyezettséget. A házilag összeállítható, hálózatba kötött szenzorok sokszor magasabb szennyezettséget mutatnak a hivatalosan közölt adatoknál.
Az Egyesület az Európai Méhekért aktivistái Versailles-ban folytatták az olcsó és gyenge minőségű kínai import ellen indított tüntetéssorozatukat.
Tehetsége villámgyorsan magasba emelte, kapcsolatai révén túlélte a vészkorszakot, az államosítás után pedig a keleti tömb Coco Chaneljaként csinált karriert. Kiszolgálta a háború előtti arisztokráciát, de később Kádár és Tito feleségeit is, derül ki Simonovics Ildikó művészettörténész nemrégiben megjelent Rotschild Klára-monográfiájából.
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
A turizmus az a jelenség, amelyen keresztül a modern tömegtársadalmak valódi arcukat mutatják, véli Régi Tamás kulturális antropológus, aki két évtizeden át kutatta az etiópiai murszik életét, valamint a helyiek és a nyugati turisták között kialakult speciális viszonyrendszert.
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
Bár a színházi krónikák számos nagyszerű Három nővér-adaptációt tartanak számon, a legismertebb magyarországi változat valószínűleg az az 1979. december 31-én a Magyar Televízió szilveszteri műsorfolyamában sugárzott átirat, amely annyira ellehetetlenítette a színházi előadásokat, hogy Madách Színház le is vette a darabot a repertoárjáról.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
Hogyan találják meg a kakukkok az ideális fészekrakó gazdafajt? A Scientific Reportsban publikáló debreceni ornitológusok szerint ebben sokkal nagyobb szerepet játszik a nevelőszülő riasztóhangja, mint eddig hitték.
Az atlantai Emory Egyetem pszichológusainak fMRI-vel végzett vizsgálatai szerint a képzetlen átlagos házi ebek agyának az a része aktiválódik, amely az embernél és a főemlősöknél is a közelítő mennyiségreprezentációért felelős.
A klímaváltozással olyan légköri folyamatok válhatnak tartóssá, amelyek egyszerre több élelmiszertermelő régiót sújthatnak tartósan. Egy most megjelent tanulmány szerint az időjárási szélsőségek, elsősorban az aszály és a hőhullámok Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig veszélyeztetik az élelmiszerellátást, elsősorban a legszegényebb térségeket ítélve éhezésre.
A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.