Az ELTE-n 2062, a Corvinuson 800 férőhellyel csökken az államilag fizetett hallgatói keretszám. Van azonban néhány intézmény, ahol csodák csodájára több a hallgató: az egyik közülük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Bár az Orbán-kormány iparosítási törekvéseihez egyre több szakmunkásra lenne szükség, a szakképzést és érettségit is nyújtó technikumok népszerűsége minden átalakítás ellenére tovább csökken, és a szülők jellemzően inkább a gimnáziumi képzést választják. Miért?
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
Magyarországon már-már hagyománnyá vált a roma gyerekek iskolai szegregációja. Országszerte rendszerszintű visszaélésekről lehet beszélni, és a cigány gyerekek enyhe értelmi fogyatékossá minősítése továbbra is bevett gyakorlat. A Rosa Parks Alapítvány kedden mutatta be friss kutatási eredményeit.
2024-re a magyarok lettek Ausztria ötödik legnagyobb bevándorló csoportja, ami azt jelenti, hogy mára több ezer magyar gyereknek vannak iskolai élményei az osztrák oktatásról. Kutatók most megvizsgálták, hogyan tudnak beilleszkedni az ottani rendszerbe a Bécsbe kiköltözött magyarok.
Még az elit egyetemeken is siralmas a helyzet a fiatalok olvasási szokásait tekintve, de mit várunk, ha a tanárok nem haladnak a korral, ha még mindig az Egri csillagokat kell lenyomni a diákok torkán, és ha a kötelezők listája alig változott 1978 óta? Fenyő D. Györggyel, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyartanárával beszélgettünk.
Hermann Zoltánék számításai szerint a hazai iskolák közel egyharmadában létezik iskolán belüli szelekció. Az elkülönítés a szegény gyerekek teljesítményét lehúzza, a jobb módú gyerekekét viszont nem javítja.
Bár a januári pedagógus-béremelés papíron jelentősnek tűnik, nem elég ahhoz, hogy a pályaelhagyók visszatérjenek a katedrára, és az OECD-s összehasonításban továbbra is csehül állunk. De hogyan lesz az átlagos 21 százalékos béremelésből a kormányzati kommunikációban 32 százalék?
„Az üzenet, az a lényeg! Értse mindenki: rend, fegyelem, büntetés, látszat!” – írja Tóth Attila arról, hogy mi várható az iskolákban 2024. szeptember 3-án, reggel háromnegyed nyolckor.
A 25 órán át tartó Lauder Innovációs Maratonon a jelen problémáira keresték a jövő megoldásait: a diákok fél nap alatt összeállított projektjeikkel a parkolás, az űrszemét, a magányosság és a mesterséges intelligencia problémáit is készek megoldani.
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
A kapott forrásokkal és térképekkel könnyen megoldható volt az idei történelemérettségi, és az esszék között sem érhette nagy meglepetés a diákokat.
Tavaly elvérzett magyarból, idén viszont már egy hármast is összeszedne a csetbot az érettségin. Ha nem is oldotta meg hibátlanul a vizsgát, a megmosolyogtató bénázások mellett egész jó fogalmazásokkal lepett meg minket.
A szokásos témakörök mellett az új követelményekből is válogattak a feladatlapok összeállítói. A vizsgasor felépítése maradt a régi.