Bill Gates luxusyachtról jelentette be a klímaváltozás ellen küzdő gazdák több százmillió dolláros támogatását, Kína pedig a klímacsúcs közepette növelte napi 600 tonnával a széntermelést. Több jel is arra mutat, hogy a glasgow-i klímacsúcson az éghajlatváltozás megakadályozásáról az ahhoz való alkalmazkodásra tolódhat el a hangsúly.
Az emberi testnek megvannak a tűréshatárai, és a 21. század hőmérséklet- és páratartalom-emelkedése jó eséllyel át is fogja lépni ezeket a határokat. Nemcsak a hőség, hanem a párásság is számít: a magas nedvességtartalmú levegő 35 Celsius-fokon is gyilkos lehet.
Az USA, Kína és Brazília is aláírta azt a nyilatkozatot a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson, miszerint 19 milliárd dollárt szánnak a fakitermelés, az erdőtüzek és a mezőgazdasági célú terjeszkedés elleni védelemre, hogy az évtized végére megszűnhessenek az erdőirtások.
Ha minden ország, amely eddig nettó zéró kibocsátási célokat tűzött ki, beváltja ígéreteit, a felmelegedés 2,2 fokban stabilizálható a század közepéig, áll az UNEP klímacsúcs előtt kiadott jelentésében. Ez még mindig messze van a párizsi egyezményben kitűzött 1,5 foktól, de a semminél sokkal több.
Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.
Több millió magyar háztartásban már elérhető a gigabites internet, és a nagyvárosok környékén már használható a folyamatosan épülő 5G hálózat is. Erre azért is van nagy szükség, mert az internetforgalom évente 30-40 százalékkal nő, és 70 százalékban videós tartalmakat fogyasztunk, egyre jobb minőségben, párhuzamosan egyre több készülékről.
A magyar hálózati infrastruktúra fejlett, de a kis- és középvállalatok digitalizációja, a technológiák integráltsága és a digitális közigazgatás terén sereghajtók vagyunk. Ha felgyorsíthatjuk a digitalizáció folyamatát, a következő generáció nem versenyhátrányból indul, és biztosabb jövőképet adhatunk neki, mondja Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára.
A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.
A következő évtizedekben a világ munkavállalóinak a felét át kellene képezni, de az előrejelzések szerint a többiek is folyamatos továbbképzésre szorulnak majd. A munkaerő-toborzás egyre több helyen automatizált, és az algoritmust sajnos nem nyűgözi le a személyes varázsunk. Hogyan készüljön a jövőre, aki nem akar munkanélkülivé válni?
Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.
A méréseket jelenleg végző európai CryoSat-2 és az amerikai IceSat-2 tervezett működési ideje lejárt, illetve rövidesen lejár, a következő megfigyelő műhold indítását pedig csak 2027-ben tervezik.
A nemzetközi kutatócsoport cukros vízcseppekbe zsúfolt algákkal kreált olyan mini biogyárakat, amelyek a tiszta energiaforrásként használható hidrogént állítottak elő. Az is kiderült, hogy a fotoszintézis milyen rugalmas folyamat.
Egyelőre azonban van más út: csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásait. A fokvárosi vízválság viszont már most tarthatatlan, ezért a helyi kutatók elkezdtek radikális megoldásokban gondolkodni – kémiailag csavarnák le a Nap erejét.
Egy friss amerikai kutatás szerint hasznosítható az eladhatatlan tej, amit a gazdálkodók jobb híján kiöntenek, ezzel súlyosan terhelve a környezetet: aktív szenet lehet csinálni belőle, ezzel pedig csökkenthető a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége.