A covidra adott immunválaszként fellépő gyulladásról van szó, az agytörzs légzéssel, fáradtsággal, szorongással összefüggő területein – állítják kutatók.
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Már a boksz és az amerikaifoci is kiakasztja az agyat kutató tudósokat, de a pofozóversenyek új szintet jelentenek: van, aki két agyrázkódást is átél egy menet alatt.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Az agy nagyobb része vesz részt a jutalmakra és fenyegetésekre való figyelem szabályozásában egy friss tanulmány szerint.
A neokortex és a talamusz közötti kölcsönhatás segíthet helyt állni a váratlan helyzetekben.
Egy friss kutatás szerint a prefrontális kéreg gyors fejlődése evolúciós előnyhöz juttatta az embert, cserébe viszont épp ezek a területek öregszenek a leggyorsabban.
A finnországi Aalto Egyetem kutatói fMRI-vel térképezték fel a szeretet hat alaptípusát a romantikus szerelemtől a természetimádatig.
Amikor egerek agyában gátoltak egy idegpályát, az állatok folyamatos félelemben ragadtak – így derült fény a GABA és a glutamát alapú sejtáramkörök félelmet szabályozó szerepére.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
A súlyos agysérülést szenvedő betegek 25 százaléka következetesen agyi aktivitást mutatott, amikor arra kérték őket, hogy képzeljék el magukat mozgás közben.
Azonban a 9-10 éves gyerekek társadalmi nemét már nem tudja pontosan meghatározni az algoritmus.
A koffein és az alkohol keverése kamaszkorban hasonlóan rombolja az agyat, mint a kokain, a kár pedig egy friss patkánykísérlet alapján pedig tartós is lehet.
Egyben megnyerték a leghülyébb tudományos illusztrációk versenyét is – miközben fejlesztésük óriási lépés lehet az intelligens agy-számítógép interfészek felé.
Az emlősszerű állat közel 250 millió évvel ezelőtt élt a mai Skócia területén. Paleontológusok most kiderítették, hogy testméretéhez viszonyított agymérete nagyobb volt, mint a korabeli hüllőké, így Gordonia a maga korában egész okosnak számított.