Íme Veronika, az első bizonyítottan eszközhasználatra képes tehén
Osztrák kutatók két héten át figyelték a Karintia tartományban élő svájci barna tehén különleges viselkedését, aminek során az állat botokkal és seprűvel vakarózott.
Osztrák kutatók két héten át figyelték a Karintia tartományban élő svájci barna tehén különleges viselkedését, aminek során az állat botokkal és seprűvel vakarózott.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint a faj egyike a klímaváltozás veszteseinek az élőhelyeinek kiszáradása miatt.
A Zootopia 2. irtózatos sikert aratott az országban, az egyik szereplő, Gary De’Snake miatt pedig tömegek kezdtek el mérgeskígyóra vágyni. A hatóságok nem örülnek ennek.
Egy friss kutatás szerint a csoportban élő állatok evolúciós védelmet élvezhetnek a betegséggel szemben, ami alapjaiban változtathatja meg a rákról való gondolkodásunkat.
George Bumann ezer éve járja a Yellowstone-t, egykor vadász volt, ökológusként végzett, egyébként szobrász, ebből is él. Első, Fültanúként a vadonban című könyvében gyakorlati tanácsokat ad annak, aki szeretne megtanulni állatul – és ehhez még csak nem is kell a Yellowstone-ban élni, elég nyitott füllel járni a várost.
Már egyévesek a Colossal Bioscences tízezer év után visszahozott óriásfarkasai, de még mindig heves tudományos vita övezi az állatok génmódosításának etikai és természetvédelmi kérdéseit.
A veszélyeztetett fajhoz tartozó egyedekre Mongólia Tost-hegységében bukkant rá két kutató, miután GPS-es jeladókkal követték nőstények mozgását.
Az embereknél már korábban megfigyelték, hogy jókedvükben megnő a kockázatvállalási hajlandóságuk is, de ez az első eset, hogy más főemlősöknél is kimutatták ezt a tendenciát.
A drónok segítségével megfigyelt viselkedést a kutatók eszközhasználatnak tekintik, ami segíthet egészségesen tartani a tengeri emlősök bőrét és elmélyíteni társas kapcsolataikat.
Az antarktiszi vizekben élő, rendkívül ritka kalmárfajra egy óriási egybeesésnek köszönhetően bukkantak rá kutatók, akik a SuBastian robot-tengeralattjáróval eredetileg a Weddell-tenger egy másik részét készültek felderíteni.
A kígyónak a szokásos kettő helyett három méregfoga van. Mindhárom működik, ami jó hír, amíg meg nem mar valakit, a több méregből ugyanis több ellenmérget lehet előállítani.
Japán kutatók harminc macska viselkedésének megfigyelésével jutottak erre a következtetésre. Azt viszont még nem bizonyították, hogy az állatok konkrétan felismerik gazdájukat szaguk alapján.
Mondjuk úgy nehezen is készülhetett volna róluk kép, ha több mint 50 éve senki nem is kereste őket. A kutatók mindössze tíz Upenga-mocsáriantilopot pillantottak meg a vadonban.
A kórokozót a szél messzire el tudja szállítani, ráadásul alig kell vírus ahhoz, hogy a szarvasmarhák megfertőződjenek. Az országnak vissza kell nyernie a mentességét, és ehhez kevés lenne az állatállomány vakcinázása.
Azok a madarak, amelyek zajos környezetben élnek, agresszívabban reagálnak a betolakodók jelenlétére is.