Az Eurostat friss adatai szerint az uniós szén-, olaj- és földgázkészletek megfogyatkoztak, a fosszilis energia erős zuhanásnak indult.
Olyan mértékben nő az igény világszerte az internetes és AI-szolgálatásokra, hogy az adatközpontok energiaigénye 2026-ban már akkora lesz, mint Japán teljes lakosságáé.
Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
A NASA már 55 éve felvetette az űrbeli áramtermelés ötletét, de a kutatók most jutottak el odáig, hogy üzembe helyezzék a korlátlan megújuló energiát ígérő technológia prototípusát.
Rá lehet-e bízni a megújulókra a magyar villamosenergia-rendszert? A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője, Toldi Ottó válasza az ELTE Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának kritikájára.
A fejlesztők álma egy olyan energiacella lenne, ami a levegő hidrogéntartalmát felhasználva működtetne kisebb energiaigényű berendezéseket. A technológia forradalmasíthatná az IoT-rendszereket.
A magyarországi naperőművek 2000 megawatt fölött termeltek múlt kedden, és öt órán át többet adtak a hálózatba, mint a paksi atomerőmű.
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.
Az emberiség a felhőbe költözött, de nagy árat fizethet érte: a szervereket tároló adatközpontok rengeteg áramot fogyasztanak, és folyamatos bővítést igényelnek, miközben Európát így is áramszünetek fenyegetik. A Terra Cloud hüllhorsti központjában megnéztük, hogyan készül az ipar a zöld fordulatra.
A hulladékgazdálkodás forradalma már nemcsak a környezetterhelés csökkentése, hanem az Európát fenyegető energiaválság miatt is az évtized egyik legfontosabb ügye. Az EU-ban 2030-ig a tízszeresére kell növelni a biometán-termelést, és erre a magyar üzemeknek is fel kell készülniük, a hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítása mellett.
A projekt a világ egyik legnaposabb országában, az alacsony népsűrűségű Namíbiában épül, ahol tökéletesen megoldható a nap- és szélerőművekkel hajtott hidrogénes áramtermelés.
Nemcsak a szélenergia dönt rekordokat Finnországban, de atomreaktort üzemelnek be, és a radioaktív hulladék hosszú távú tárolását is helyben oldják meg. Az energiafüggetlenség mellett a régiós együttműködések is fontosak a finn gazdasági miniszter szerint.
A francia-svájci határon található CERN az egyik legnagyobb áramfogyasztó Franciaországban. A szervezet elsődleges célja, hogy a Nagy Hadronütköztetőt ne kelljen lekapcsolnia, de ha áramkimaradásokkal fenyeget az energiaválság, a kutatók készek áldozatokat hozni.
A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.
Hogyan lehetne a csillagok belsejében zajló magfúziót földi körülmények között beindítani, hogy a reakciókból felszabaduló energiát áramtermelésre lehessen használni? A lézerrajongó brit fizikus, Kate Lancaster elmagyarázza.