Az időszakos böjt ugyan rövid távon fogyáshoz vezethet, de erre a hagyományos kalóriacsökkentés is alkalmas, míg a csodadiéta hosszú távú hatásai nem ismertek. Krónikus betegeknek viszont próbálkozni sem érdemes a napi 12-16 órás koplalással.
Nagypénteken enni eleve luxus, de ha már eszünk, együnk úgy, mint a tizenötödik századi böjtölők: szenvedve. Sörben főtt hal, hamis mandulatojás és egy adag rémület a nyolcadik kerületben.
Rendes böjti napokon, például nagyböjt idején a szigorú középkori előírások szerint egyáltalán nem volt szabad állati eredetű termékeket fogyasztani – de amikor Isten becsuk egy ajtót, az ember kinyit egy kiskaput.
A 2-es típusú cukorbetegek egy friss kutatás szerint jobban odafigyelnek a kalóriabevitelre, ha nem hagyományos étrendváltozást javasolnak nekik az orvosok.
Mindennapi filozófia rovatunk mai kommentátora Szent Ágoston hippói püspök, egyházatya és filozófus.
A 40 napig böjtölő Jézus Krisztus valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer a fürdőruhaszezon előkészületeinek fogyássegítő kelléke lesz. Hogyan került a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már odakerült, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez?
A böjtölés vallási szokásból nőtte ki magát tudományos alaptétellé, és mióta tovább élnek az emberek, még fontosabb, hogy a kognitív egészséget megőrizzük, ezért az idegtudomány is kutatni kezdte koplalás hatásait – mint kiderült, számos betegség elkerülhető, a szellemi és fizikai teljesítmény pedig növelhető egy egyszerű, időszakos böjttel.
A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.