Mi az az idő? Mennyi a tér? Kérdések, amikre léteznek egyszerűbb és bonyolultabb válaszok is. Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus arra vállalkozott, hogy mindenkinek érthetően elmagyarázza őket, de nem biztos, hogy sikerült.
Fidrich Róbert, ismert becenevén Fidusz október 24-én bukkant az ideiglenesen felfényesedő extragalaktikus objektumra, aminek robbanó csillag mivoltát egy hétfő esti olasz mérés erősítette meg.
A kutatók egyelőre nem értik, miként nőttek meg ezek a szupermasszív fekete lyukak által működtetett égitestek néhány százmillió évvel az ősrobbanás után, ha közben szinte semmi nincs körülöttük.
Molnár László, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója és kollégái azt állítják, hogy egy Naphoz hasonló csillag kering a rejtélyes vörös szuperóriás körül. Decemberben a Hubble űrtávcsővel nézhetik meg, tényleg így van-e.
Az észak-magyarországi kohászatnak emléket állítani kívánó fényoszlop úgy rongálja az éjszakai ökoszisztémákat, hogy közben beszennyezi a bükki csillagoségbolt-parkot.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
Napnyugta után káprázatos látványt nyújtott a Napot 80 000 évente megkerülő üstökös a Hármashatár-hegyről. A C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS)-t a következő napokban nyugat felé érdemes keresni a kora esti égen.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
A James Webb űrtávcső mérései emellett hidrogén-peroxidot is kimutattak a holdon – az eredmények a kráterek és a napnak való kitettség hatásait tárják fel a tudósoknak.
A csillagászok szerint az ősi galaxisban különösen masszív és forró csillagok találhatók, amik annyira felhevítik a körülöttük lévő gázt, hogy az náluk is fényesebben világít.
Szenzációs információkkal szolgálnak az európai, japán és amerikai együttműködésben működő röntgentávcső első megfigyelési eredményei.
A Porphyrion az egyik legnagyobb energiájú kozmikus esemény az ősrobbanás óta, ami rávilágít az univerzum kis és nagy struktúrái közötti bensőséges kapcsolatra – mondta a Qubitnek a kutatás vezetője.
Ausztrál kutatók szerint 466 millió évvel ezelőtt egy széteső aszteroida törmeléke keringett a Föld körül, és a gyűrű alkotóelemei végül több helyen a bolygóba csapódtak.
Az apró, nagyjából 1 méter átmérőjű égitest magyar idő szerint szerdán 18:39-kor lépett be a Föld légkörébe, és nem okozott károkat. Az elégése során így is 0,2 kilotonnányi energia szabadult fel.
A régészek 3 éve bukkantak az obszervatórium maradványaira, ami elmondásuk szerint az első és az eddig ismert legnagyobb lehetett az ókorban.