„Az akkumulátorgyártásnak csak egy hátránya van: semmi előnye”

Annak, aki mélységeiben érdeklődik az akkumulátorgyárak magyarországi telepítése iránt, melegen ajánljuk Győrffy Dóra közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem egykori rektora Balázs Zsuzsannával folytatott beszélgetését, amelyben olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy merre fejlődik a jövőben az akkumulátortechnológia, valóban az európai uniós kényszerpálya váltotta-e ki a magyar kormány akkumulátorgyártási lázát, és miért perelnek több magyarországi város lakói is a határaikba telepítendő gyárak környezethasználati engedélyének visszavonásáért.

Hallgasd alább:

A fehér bőr csak 5-6 ezer éve terjedt el Európában, korábban mindannyian barna bőrűek voltunk

Annak, aki az aktuálpolitikai témáktól távolabbi vizekre evezne, Kun Ádám evolúcióbiológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója podcastsorozatának, a Darwin Démonainak október végi adását ajánljuk figyelmébe. A kutatók akik azt a témakört feszegetik tudományos alapossággal, hogy evolúciós szempontból miért színes a bőrünk. Van-e biológiai funkciója a bőrszínnek, és vajon miért volt fekete vagy sötétbarna bőrű az első ember? Mi köze a folsavnak és a D-vitaminnak a bőrszínhez, és van-e különbség a nők és a férfiak, illetve a gyermekek és az idősek bőrszíne között? Az adásból az is kiderül, tényleg fehér-e a majmok bőre, és vannak-e divattrendek a főemlősök között.

Hallgasd alább:

Nem állt meg a Föld magja, de akkor mi történik vele?

Az űrsiklók, az üstökösök és a James Webb űrteleszkóp rajongóinak az Astronomy on Air podcastsorozatunkat ajánljuk, és azon belül is Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője februári beszélgetését, amelyben felidézik a Columbia űrsikló húsz évvel ezelőtti katasztrófáját, amelynek során a NASA elveszítette a világűrből visszatérő űrrepülőgépet és hétfős legénységét. Mennyire lett volna elkerülhető a katasztrófa? Milyen rövid és hosszú távú következményekkel járt a szerencsétlenség az amerikai űrprogramra?

Hallgasd alább:

Algoritmusnak és embernek együtt kell harcolnia a deepfake ellen

Annak, aki lelkesen veti bele magát mindenbe, ami mesterséges intelligencia, algoritmus, OpenAI, Midjourney és deepfake, melegen ajánljuk a Veszelszki Ágnes egyetemi docenssel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének vezetőjével és Kovács Dominikkal, az AI-videókat gyártó magyar cég, a Colossyan CEO-jával folytatott beszélgetésünket arról, hogyan viszonyul a deepfake a generatív mesterséges intelligenciához, szabályozható-e ez a technológia, hogyan különböztethető meg a szintetikus és a valós tartalom, és lehet-e szerepe a soron következő amerikai elnökválasztásban. Azt is megtudhatjuk, hogy mi az a kétely kételye, és közelebb jutunk annak a kérdésnek a megválaszolásához is, hogy elveszi-e a munkánkat a mesterséges intelligencia.

Hallgasd alább:

A nyugati világban Nobel-díjat érhet, Kongóban a középkor felszámolását jelenti a vakság gyógyítása

Nem maradhat ki év végi listánkból Boncasztal podcastsorozatunk augusztusi adása, amely Rózsa Balázs kutatóorvos-fizikus, a világ egyik legmodernebb, a látásvisszaállító terápiák lehetőségeinek feltérképezésére létesült kutatóintézetének egyik vezetője és Hardi Richárd Kongóban dolgozó misszionárius szemészorvos mindennapi küzdelmén keresztül mutatja be a látásvisszaállítás 21. századi lehetőségeit. Kongóban a legtöbben nagyon fiatalon veszítik el a szemük világát, mert nem jutnak hozzá egy olyan szürkehályogműtéthez, amit Hardi doktor az őserdő mélyén is 5 perc alatt el tud végezni, míg a világ szerencsésebbik felén a látás elvesztésének leggyakoribb oka az időskori látásromlás miatt bekövetkező sárgafolt-sorvadás. De hol ér össze a kutatóorvos és a misszionárius munkája?

Hallgasd alább:

Az ukránok az életüket áldozzák azért, hogy bekerüljenek az EU-ba, és döbbenten látják, mi zajlik az EU-tag Magyarországon

A nehéz küzdelmeknél maradva muszáj megemlítenünk az ukrán középiskolai és egyetemi diákságra teljes súlyával ránehezedő ukrán-orosz háborút, amelynek különféle vetületeit októberben elemeztük ebben és ebben a cikkünkben. Sorozatunk harmadik darabja ez a podcastadás, amelyben Kende Ágnes beszélgetett Trencsényi Balázzsal, a Közép-európai Egyetem történészprofesszorával és a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért ingyenes egyetemi program egyik ötletgazdájával és fő szervezőjével. Hogyan tudtak a diákok tavaly télen részt venni az órákon az áramkimaradásokkal és súlyos légitámadásokkal sújtott kelet-ukrajnai térségekben? Hogyan formálódik az ukrán identitás, amikor a keleti és nyugati térségekben élő, korábban egymással semmilyen kapcsolatban nem álló ukrán egyetemisták először találkoznak intellektuális környezetben? Mit tanulhatnak a délszláv háború tapasztalataiból, és hogyan érezték magukat Budapesten?

Hallgasd alább:

Vitézy Dávid: Az autók kiszorítása a belvárosból nem budapesti, hanem világtendencia

Végül egy kiapadhatatlan és időnként kibékíthetetlen ellentéteket szító témát ajánlunk: a városi közlekedést. Évek óta nagy sikerrel futó podcastsorozatunk, a Városi Szövettan áprilisi adása azzal foglalkozik, van-e ma alternatívája a városi tömegközlekedésnek, segítenek-e a problémák megoldásában a megosztáson alapuló, az elektromos vagy az önvezető járművek, hogyan hat a távolsági közlekedés a nagyvárosok életére, mi értelme van vasúti alagutakat fúrni a város alatt, és miért káros város-vidék ellentétre degradálni az elsősorban a vidéki közlekedők érdekeit elősegítő fővárosi vasúti projekteket. Ezekről a kérdésekről beszélget egymással Vitézy Dávid közgazdász, városmobilitási szakértő, a Budapesti Közlekedési Központ alapítója, korábbi vezérigazgatója és Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász.

Hallgasd alább: