A rohamos melegedés ellenére híznak és nőnek a Spitzbergák jegesmedvéi
A kutatók szerint a 250 egyedet számláló állomány más populációknál átmenetileg jobban alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
etológia
Íme Veronika, az első bizonyítottan eszközhasználatra képes tehén
Osztrák kutatók két héten át figyelték a Karintia tartományban élő svájci barna tehén különleges viselkedését, aminek során az állat botokkal és seprűvel vakarózott.
Az ELTE kutatói bizonyították, hogy a kutyák gazdáik beszélgetéséből is képesek új szavakat tanulni
Az etológuok szerint olyan szociokognitív mechanizmusokon alapuló képességről van szó, amely nem kizárólag az ember sajátja.
Városi vaddisznók, önszelídítő rókák és mosómedvék: egyre jobban alkalmazkodnak a vadállatok az emberi környezethez
Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt években, évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz és az emberek életmódjához.
AI segíti a vadon élő oroszlánok üvöltéseinek egyedi azonosítását
A hangjelzések keltésének, továbbításának és detektálásának mechanizmusát vizsgáló bioakusztikai kutatások egyre inkább részeivé válnak az ökológia és a zoológia tudományának.
Mit mondanak a cinegék?
George Bumann ezer éve járja a Yellowstone-t, egykor vadász volt, ökológusként végzett, egyébként szobrász, ebből is él. Első, Fültanúként a vadonban című könyvében gyakorlati tanácsokat ad annak, aki szeretne megtanulni állatul – és ehhez még csak nem is kell a Yellowstone-ban élni, elég nyitott füllel járni a várost.
A sirályok nem szeretik, ha rájuk kiabálnak
Újabb hiánypótló kutatás született az Exeteri Egyetemen: megvizsgálták, hogy hogy el lehet-e zavarni egy tolvaj sirályt úgy, hogy ordít vele az ember. Mint kiderült, el lehet, és nem is a hangerőn múlik a módszer sikere.
A vegyészből lett biológus, aki kutyákkal forradalmasította az etológiát
Az etorobotikától az öregedéskutatásig számos részterület az idén 90 éves Csányi Vilmos úttörő munkásságának köszönheti születését. Tanítványai és követői a Biologia Futura folyóirat különszámában köszöntik a világhírű etológus professzort.
A csimpánzok tények alapján képesek felülbírálni korábbi döntéseiket
A Berkeley kutatói szerint mindez azt jelenti, hogy a főemlősök minden értelemben gondolkodó lények.
A vaddisznók ha nem is értik, de „követik” az emberi beszédet
Az ELTE Neuroetológiai Kutatócsoportja a Budakeszi Vadasparkkal együttműködésben a világon elsőként vizsgálja a városi vadvilág domináns fajának viselkedését és agyműködését.
A zajos utak közelében nagyobb biztonságban érzik magukat a városi mókusok
A városi mókusok képesek a komplex kockázatok kezelésére, és valószínűleg ezért is élnek túl zsúfolt, városi környezetben.
A labdafixált kutyák az emberi addikcióhoz hasonló tüneteket produkálnak
A Berni Egyetem kutatóinak vizsgálata közelebb vihet a humán viselkedési függőségek megértéséhez.
Mit keres több ezer zengőlégy a semmi közepén, egy tengeri olajfúrótornyon?
A közönséges zengőlégy egy kevésbé ismert beporzó. Eddig nem tudtuk, hogy akár több száz kilométert is megtesz, pollent szállítva, ráadásul a tenger fölött.
Meghalt Jane Goodall, aki nevet adott a csimpánzoknak
A világhírű primatológus meg volt győződve róla, hogy a csimpánzok a nyelv kialakulása előtti utolsó szakaszban járnak, éppen keresik a zárat, és rövidesen a kulcsot is megtalálhatják.
Etológiai szenzáció: a kutyák az emberhez hasonlóan képesek kiterjeszteni a szavak jelentéstartalmát
Az ELTE etológusai bizonyították, hogy az ebek hasonlóan tanulnak, mint a nyelv elsajátításának kezdetén lévő csecsemők.