Már 2035-re jégmentes nyári napok várhatnak a jegesmedvékre, a rozmárokra és a fókákra
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7kDB3zkwTAnIHQHQs-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
Az Északi-sarkvidéken élő jegesmedvék, fókák és rozmárok élőhelye évről évre zsugorodik a globális felmelegedés következtében. A kibocsátás megfékezése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az állatok ne veszítsék el az életterüket, ennek ellenére az ezzel kapcsolatos nemzetközi összefogás ígéretei csak lassan vagy egyáltalán nem valósulnak meg. A rendszeres klímakonferenciák kibocsátása egyre nő, a jegesmedvék éheznek, hamarosan pedig nem hófehér nyárról, hanem tengerkék nyári napokról beszélhetünk ott is, ahol eddig a jég volt az úr.
![Jegesmedve néz farkasszemet egy rozmárral Svalbald közelében. Jegesmedve néz farkasszemet egy rozmárral Svalbald közelében.](https://assets.4cdn.hu/kraken/81AUubuUBRMC1Eaots.jpeg)
A Guardian számolt be egy friss tanulmányról, ami korábbi kutatási eredmények következtetéseit erősíti meg. Eddig a felmelegedés hatására a jégsapka olvadást pár évtizeden belülre jósolták, a friss adatok viszont azt támasztják alá, hogy az első jégmentes nap 2035-ben bekövetkezhet. Jégmentes alatt az Északi-sark esetében azt kell érteni, hogy 1 négyzetkilométernél kisebbre zsugorodik az összefüggő jégtakaró mérete.
A felmelegedés már így is végzetes veszélyt jelent az itteni élővilág számára. A jegesmedvék egyedszáma drasztikusan csökken, az állatok az életterük szűkülésével halálra éheznek és egyre gyorsabban öregszenek.
![Éhező jegesmedve Éhező jegesmedve](https://assets.4cdn.hu/kraken/76pASUEd0HxBmXRJs.jpeg)
A tanulmány szerzői úgy becsülik, 2035 és 2067 között bekövetkezhetnek az első teljesen jégmentes napok. Az, hogy mikor olvad el a jégtakaró, csak azon múlik, hogy sikerül-e, és ha igen, milyen mértékben megfékezni a szén-dioxid-kibocsátást. Az üvegházhatású gáz magas koncentrációja miatt a század végére május és január között lehetnek jégmentes időszakok, ha csökken a szennyezés, akkor augusztus és október között lehet erőteljesebb az olvadás.
Alexandra Jahn, a tanulmány vezető szerzője szerint azonban nincs minden veszve. Úgy véli, hogy abban az esetben, ha sikerül a kibocsátást, valamint a légkör szén-dioxid-tartalmát jelentősen csökkenteni, mindössze 10 év alatt újraképződhet a sarkvidéki jégpáncél. Ehhez viszont összefogásra és koordinált globális cselekvésre van szükség nemcsak az állatok érdekében, hanem azért is, mert az olvadás miatt emelkedő tengerszint a tengerparti városok életét is drasztikusan befolyásolhatja.
Kapcsolódó cikkek
![Az internet új kedvenc szívszorító fotója: a parányi jéghegyen szundikáló jegesmedve](https://assets.4cdn.hu/kraken/80RgUgpZroYZMpF4s.jpeg)
Klímacsúcs Dubajban, olajüzletekben utazó elnökkel: botrányos körülmények között indul a COP28
![Klímacsúcs Dubajban, olajüzletekben utazó elnökkel: botrányos körülmények között indul a COP28](https://assets.4cdn.hu/kraken/7ygelw1fTpQr1Ym12Ws.jpeg)
Évtizedekkel hamarabb tűnhet el nyaranta a tengeri jég az Északi-sarkvidékről, mint eddig gondoltuk
![Évtizedekkel hamarabb tűnhet el nyaranta a tengeri jég az Északi-sarkvidékről, mint eddig gondoltuk](https://assets.4cdn.hu/kraken/7qF3mJLTsGf91Lstps.jpeg)
![Minél jobban melegszik a sarkkör, annál gyorsabban öregszenek a jegesmedvék](https://assets.4cdn.hu/kraken/80RgUgpZroYZMpF4s.jpeg)
![Térképeken mutatjuk be, hogyan változtathatja meg a Föld arculatát a tengerszint-emelkedés](https://assets.4cdn.hu/kraken/804RjekZSsKdGWB0s.jpeg)