Vörös listás lett a császárpingvin – súlyosan veszélyeztetett a legnagyobb pingvinfaj
Tegnaptól a legnagyobb testű pingvinfaj, a császárpingvin (Aptenodytes forsteri) hivatalosan is átkerült a veszélyeztetett kategóriából a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, ismerteti a Science News. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN, International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) 160 országból származó mintegy 17 ezer tudósa és szakértője tartja fenn és frissíti az úgynevezett Vörös Listát, amely folyamatosan nyomon követi a különféle állatfajok fenyegetettségi szintjét. A súlyosan veszélyeztetett státusz azt jelenti, hogy a császárpingvint rendkívül nagy kihalási kockázat fenyegeti természetes élőhelyén.
Az Antarktisz körüli tengeri jég felbomlása és eltűnése sodorja a madarakat a pusztulás szélére a tudósok szerint. Az Antarktiszon minden idők legalacsonyabb szintjére csökkent a tengeri jég kiterjedése, és a jég olvadása, felbomlása is évről-évre egyre korábban következik be. A császárpingvineknek azonban a költéshez és a fiókák felneveléséhez úgynevezett „rögzített” jégre van szükségük, azaz olyan jégtakaróra, amely az év nagy részében mozdulatlan. Ha a jég túl korán kezd el töredezni, az súlyos veszélybe sodorja a fiókákat: mivel a tollazatuk még nem vízálló, megfulladhatnak vagy megfagyhatnak.
A császárpingvinek jelenlegi állománya körülbelül 595 ezer példányra tehető, ami 10-22 százalékos csökkenést jelent a 2009-es adatokhoz képest. Az IUCN szerint a jelenlegi populáció 2080-ra várhatóan a felére csökken.
2022-ben műholdak figyelték meg öt különálló császárpingvin kolónia pusztulását a Bellingshausen-tenger közelében. Az alattuk lévő tengeri jég széttöredezett, ami becslések szerint mintegy 10 ezer fióka pusztulásához vezetett.
Az IUCN jelentése szerint a tengeri jég eltűnése az antarktiszi medvefókát (Arctocephalus gazella) is egyre közelebb sodorja a kihaláshoz. Huszonöt éve még tö9bb mint kétmillió élt belőlük, 2025-re azonban az állomány 944 ezerre esett vissza, ami drámai csökkenés. A fókák állománycsökkenéséért ugyancsak az éghajlatváltozás a felelős: az emelkedő óceáni hőmérséklet és a zsugorodó tengeri jég egyre mélyebb vizekbe szorítja fő táplálékukat jelentő apró rákféléket. Ennek következtében a fóka kölykök jóval kisebb eséllyel élik túl az első évüket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Madárinfluenza tizedeli az antarktiszi élővilágot
A vírus fajok között is terjed: már az antarktiszi medvefókákban is megjelent a kórokozó.
Már az Antarktiszon is pusztulnak a madarak a H5N1 madárinfluenza miatt
A fertőzött tetemeket elfogyasztó halfarkasokon és a környékükön élő sűrű pingvinkolóniákon keresztül kapcsolhat nagyobb fokozatra a H5N1 a Déli-sarkvidéken.
Az antarktiszi jég pusztulása a kihalás szélére sodorhatja az ott élő pingvineket
Tavaly 5 császárpingvin kolóniából 4 fiókái pusztultak el a jégolvadás következtében. Ha a pingvinek nem találnak maguknak új élőhelyeket a költési időszakra, az a faj fennmaradását lehetetleníti el.