Az óriásfarkas után a dodó feltámasztásán dolgozik a Colossal
Az amerikai cég GenoMorph néven fejlesztett mesterségesintelligencia-platformja állítólag már 95 százalékban rekonstruálta a 17. században kipusztított madárfaj genomját.
génmódosítás
Először módosították emberi embriók DNS-ét az újgenerációs, precíz génszerkesztési technológiával
A bázisszerkesztés nevű eljárással sikeresen javítottak ki mutációkat korai fázisú embriókban. A bioetikusok attól tartanak, hogy a felfedezés idő előtti üzleti hajszát indít el a tökéletes gyerekek létrehozásáért.
Világító molylárvák vehetik át a kísérleti egerek helyét a laborokban
Az Exeteri Egyetem génszerkesztett viaszmoly-lárváit olcsó előállítani, sejtszinten hasonlóan reagálnak a gombás vagy bakteriális fertőzésekre, mint az emlősök, a használatuk pedig etikai szempontból is kevésbé kifogásolható, mint az egereké.
Áttörés lehet a leukémia gyógyításában ez a DNS-módosításra épülő, új terápia
Három éve rákmentes az a brit lány, akinél először kipróbálták, ma tucatnyi páciensnél vetik be az új terápiát, amelytől nagy eredményeket remélnek.
Hatékonyabb és biztonságosabb a génszerkesztés egy magyar kutatócsoport eljárásaival
A proPE nevű módszerük a prime editing génszerkesztési eljárás továbbfejlesztése, és szinte ki lehet vele zárni a nem kívánt génmódosulásokat.
Tudósok szavaznak arról, hogy a génmódosítással visszahozott kihalt állatokat szabadon engedhessék-e
Már egyévesek a Colossal Bioscences tízezer év után visszahozott óriásfarkasai, de még mindig heves tudományos vita övezi az állatok génmódosításának etikai és természetvédelmi kérdéseit.
Kipukkadt a farkaslufi: a Colossal is beismerte, hogy génmódosított szürke farkasokat hoztak létre
Beth Shapiro szerint csak informálisan hívták óriásfarkasnak a fajt, egy tízezer éve kihalt fajt ugyanis a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet feltámasztani. A Colossal Biosciences korábban nem épp ezt mondta.
Kevesebb metánt bocsát ki Hilda, a jövő marhája
A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött, génmódosított borjú egyfajta mintaprojekt: ilyen lehet a jövő szarvasmarhája, amely kevésbé terheli a környezetet üvegházhatású gázkibocsátással.
A süket szúnyogok nem párzanak
Egy friss kutatásból kiderült, hogy egy fehérje kiiktatásával a hímek minden érdeklődésüket elveszítik a nőstények iránt. A felfedezés segíthet a szúnyogok által terjesztett betegségek megfékezésében.
A GMO nem hordoz nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a háziasítás, a génszerkesztés pedig egyes fajok klímaváltozáshoz alkalmazkodását is segítheti
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
A magyar kormány egy összeesküvés-elméletre alapozza a génmódosított ukrán gabonával való riogatást
A nemzeti konzultáció eredménye szerint a magyarok 99 százaléka nem kér az ukrán GMO-növényekből. Csakhogy valójában épp az orosz invázió vágta el az EU-t a GMO-mentes ukrán gabonától, és nyitott utat például a génmódosított amerikai és brazil kukorica előtt.
35 Nobel-díjas tudós kéri az EU-t, hogy lazítsanak a génmódosítás szigorú szabályain
Azt szeretnék, ha mentesítenék az elavult uniós GMO-szabályok alól az új génszerkesztési technológiákat, mert a hagyományos növénynemesítési módszerek túl sokáig tartanak, és a klímaváltozás korában nincs rájuk idő.
Az új géntechnológiák miatt törhet ki a következő európai GMO-háború
Az Európai Bizottság hétfőn megjelent javaslata szerint a szigorú uniós GMO-szabályozás nem terjedne ki az elmúlt húsz évben fejlesztett génszerkesztési módszerekkel nemesített növények közcélú termesztésére. Óriási a tiltakozás.
Zöld utat kapott Angliában a precíziós tenyésztés, jöhetnek a génszerkesztett házikedvencek
Az állatjóléti szervezetek előre tartanak attól, hogy milyen szerencsétlen állatok jöhetnek majd így létre.
Génmódosított fákat ültettek az USA-ban, hogy még több szén-dioxidot meg tudjanak kötni az erdők
Most még csak pár nyárfacsemetét ültettek, de 1200 hektárnyi erdőre van már szerződése a Living Carbon projektjének, ami 27 százalékkal növelheti a fák fotoszintetizáló képességét.