Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
Az ázsiai ország nemrég új irányelveket fogadott el az emberi genomszerkesztési kutatások szabályozására, amit kínai szakemberek tiltakozásának hatására októberben kibővítettek. Eközben újabb és újabb kérdések merülnek fel a kínai laborok biztonságosságáról.
Az Európai Bizottság hétfőn megjelent javaslata szerint a szigorú uniós GMO-szabályozás nem terjedne ki az elmúlt húsz évben fejlesztett génszerkesztési módszerekkel nemesített növények közcélú termesztésére. Óriási a tiltakozás.
Az amerikai központi hírszerző ügynökség által finanszírozott kockázatitőke-társaság stratégiai jelentőségűnek találta a kihalt állatok visszahozásán dolgozó Colossal Biosciences génszerkesztési technológiáját.
Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.
Elon Musk közeli munkatársa, Max Hodak elengedte a fantáziáját, amikor azt mondta, hogy 15 év alatt Jurassic Parkot lehetne teremteni. Senki ne élje bele magát.
Merész vállalkozás mesterséges tintahalembriókat létrehozni, majd a kemény burkukon keresztül hatolva génszerkeszteni őket. Egy amerikai kutatócsoportnak mégis sikerült, és ezzel ahhoz is közelebb jutottak, hogy megfejtsék a fejlábúak különös intelligenciájának titkát.
Egyelőre nincs meg a különleges beavatkozás eredménye, de a kutatók bíznak benne, hogy a látás-visszaállító génterápiával akár olyanok is „visszanyerhetnék” látásukat, akik vagy teljesen vakon születtek, vagy már nem emlékeznek rá, hogy valaha láttak.
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira lecsökkentek, hogy már jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? Varga Máté genetikus előadása a Qubit Live #2-n.
A világ első génszerkesztett embrióit létrehozó kínai tudóst kivetette magából a tudományos közösség, mégis akad, aki élesben próbálná ki a technológiát. Denis Rebrikov orosz molekuláris biológus azt mondja, neki szilárdabbak az érvei.
A felmelegedő és túlnépesedő bolygón a megoldást csak a növénytermesztés jelentheti, de a növények is nagyon megszenvedik a klímaváltozást. A gabonafélék hozamát drasztikusan növelni kellene.
Melyek az emberi génszerkesztés etikai és jogi feltételei, és vajon tudunk-e már eleget ahhoz, hogy ebbe belefoghassunk? Szabad-e egyáltalán egészséges embrión, embereken ilyen beavatkozást pusztán rezisztencia kialakítása miatt végezni? Hogy látja mindezt egy bioetikus?
Kínában a közelmúltban megszületett a világ első, genomszekesztést hordozó ikerpárja. A beavatkozás tudományos értéke nem nagy (már évek óta nem kérdés, hogy ezt lehet), ugyanakkor etikaliag erősen ingoványos talajra érkeztünk, a bejelentés után saját egyeteme is felfüggesztette az érintett kutatót.
A búza ötször bonyolultabb az embernél, nem csoda, hogy genetikai feltérképezésén több ezer ember 13 évig dolgozott. A kutatás eredményeként a lisztérzékenyek és a búzaallergiások számára is készülhet búzakenyér, de a klímaváltozás miatt szükséges szívósabb búzafajták termesztése is egyszerűbb lesz.