Kiderült, hogy miért nyalogatják egymást a macskák
A Genti Egyetem friss kutatása szerint az, ha tisztogatják egymást az állatok, nem feltétlenül jelenti azt, hogy szeretik is egymást.
A Genti Egyetem friss kutatása szerint az, ha tisztogatják egymást az állatok, nem feltétlenül jelenti azt, hogy szeretik is egymást.
A házi macskák Észak-Afrikából származnak, és az elmúlt kétezer évben terjedtek el Európában, míg Kínában már jóval korábban együtt élt az emberrel egy másik macskafaj, amelyet azonban nem sikerült háziasítani.
Kutatók idős macskák agyában béta-amiloid plakkokat azonosítottak, amik az idegsejtek közti kommunikációért felelős szinapszisok károsodásához és demenciás tünetek megjelenéséhez vezettek.
Japán kutatók harminc macska viselkedésének megfigyelésével jutottak erre a következtetésre. Azt viszont még nem bizonyították, hogy az állatok konkrétan felismerik gazdájukat szaguk alapján.
Két nagyszabású kutatás teljesen átírhatja a macskák háziasításának történetét. Az állatok Európába az elmúlt kétezer évben kerülhettek be nagy számban, és megjelenésük nem hozott sok jót az őshonos vadmacskáknak.
Legalábbis az elmúlt öt évezredből származó 22 macskamaradvány filogenetikai és genomikai elemzése szerint.
A több ezer tulajdonost bevonó angliai vizsgálat a legrövidebb ideig élő fajtát is megtalálta.
A házimacskák szinte mindent megesznek, amit a természetben találnak – ezzel jelentős károkat okoznak, és fokozzák a biodiverzitási válságot. A jó hír, hogy a zsákmányuk segít feltárni az állatról emberre ugró kórokozók terjedését.
A Bécsi Egyetem kutatói betegségük miatt örökre elaltatott házimacskák preparált gégéjét vizsgálva jöttek rá az állatok méretének ellentmondó vokalizáció fiziológiai nyitjára.
Amig nem lehet megkülönböztetni a házi-, vad- és hibrid macskákat, csekély az esély arra, hogy az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon vagy bárhol máshol sikeresen védjék az egyes fajokat.
Eddig nem vizsgálta senki, hogy az intelligensnek tartott majmok és kutyák mellett a házimacskák is készítenek-e mentális térképet környezetükről. Japán kutatók pótolták a hiányt, eredményeikről a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmányukban számolnak be.