A bolygókutatók több évtizedes álma egy olyan szonda, ami felderíti a külső naprendszerbeli holdak, köztük az Europa jégtakarója alatt található óceánokat. A NASA most olyan fúziót és maghasadást kombináló reaktor kezdeti fejlesztésére adott támogatást, ami megkönnyíti egy ilyen kriobot létrehozását.
Dél-Korea tíz éven belül szeretne landolni a Holdon, addig a Danuri nevű keringő űrszondával mérik fel a terepet, amely nagy felbontású képekkel és videókkal látja el az ország űrkutatóit.
Mit tanultunk az elképesztően fényes októberi gammakitörésből? Mikor jár újra űrhajós a Holdon? A DART szonda sikere után biztonságban vagyunk a kisbolygóktól? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Orion űrhajó, Perseverance Mars-szonda, elektromos autó, magfúzió – nem is gondolnád, mi mindenre képes fél kiló liszt és egy kis méz. Atombiztos recept, kreatív ötletek és pro tippek karácsonyra.
A NASA szerint simán zajlott a 25 napos tesztrepülés, ami megnyitja az utat ahhoz, hogy az Orion 2024-ben már űrhajósokat szállítson a Hold közelébe. A nagy visszatértést 2025-re tervezik, de ehhez még a SpaceX holdkompjának is bizonyítania kell.
A Hold túlsó oldaláról készült felvétel már az Orion hazaútját jelzi, várhatóan vasárnap csobban a Csendes-óceánba. Hazaérkezése az Artemis–1 egyik legfontosabb tesztje: bírja-e az űrhajó hőpajzsa a 2800 Celsius-fokos légköri áthaladást?
Az Artemis–1 küldetés már nyolcadik napja úton van, miközben újabb és újabb csodás felvételeket készít a Holdról és a Földről.
Miután az amerikai űrügynökség a múlt héten sikeresen útjára indította az emberek szállítására is alkalmas Orion űrhajóját, a NASA-nál már a következő lépcsőfokon törik a fejüket. Két év múlva az Orion már embert is szállíthat, 2030-ra a tervek szerint pedig már lakni is fognak majd a Holdon.
Az egyelőre még legénység nélkül utazó Orion hétfő délután 130 kilométerre közelítette meg a Holdat , és négy nap múlva áll pályára körülötte. Az Artemis–1 tesztküldetés viszonylag simán halad, de a felbocsátott apró holdszondák egy része nem működik megfelelően.
Most, amikor újra űrhajó indult a Hold közelébe, érdemes felidézni a sikeres kudarcként elhíresült küldetést. Az Astronomy magazin interjúja Jim Lovell-el, az Apollo 13 parancsnokával.
Nem volt könnyű menet, de végre elstartolt a 21. századi holdraszállásokat végrehajtó Artemis-program. A fotósok végigkövették az útját, de az Orion űrhajó már szelfit is készített a Földdel 93 ezer kilométeres távból.
Az egyelőre legénység nélküli Orion űrhajó több mint egy hetet tölt majd Hold körüli pályán – ilyenre az 1972-es Apollo–17 küldetés óta nem került sor. Ha minden jól megy, két év múlva jöhet az emberes holdutazás is.
November 10-én, este 7-kor kezdődik a Budapest Science Meetup e havi rendezvénye, ahol három kutató mesél új felfedezésekről és kutatómunkájáról, nem csak szakmabeli közönségnek.
A Jupiter holdjának felszínén látható sötét foltok valószínűleg a hold mélyén húzódó sós óceánból feltörő anyagok jelenlétét jelzik. Az Europa az egyik legígéretesebb égitest a földön kívüli élet szempontjából.
Azt már tudtuk, hogy a Hold akkor jött létre, amikor egy Mars méretű objektum csapódott a Földbe, de hogy utána mi történt, arról még mindig vitáznak a tudósok. Egy új modell minden eddiginél elegánsabb magyarázatot ad a Hold születésére.
A Juno űrszonda csütörtökön 358 kilométerre közelítette meg a jeges hold felszínét, és elkészítette róla az eddigi legnagyobb felbontású felvételeket. Műszereivel betekintett a jégkéreg mélyébe, és gejzíreket is keresett.
Márciusban érne a Hold felszínére a rover, Japán közreműködéssel.
Johannes Kepler tanait a korabeli tudomány kifejezett gyanakvással fogadta, így inkább fikcióként, álom formájában írta le a Holdról alkotott elképzeléseit. A halála után megjelent mű, a Somnium sokak szerint a világirodalom első sci-fije.
A kínai Csang-o–5 holdszonda által gyűjtött kőzetminták friss elemzése szerint akár hatszor annyi víz is lehet a mintagyűjtés helyszínén, de egy eddig ismeretlen ásványra is bukkantak a Holdon.
Az Apollo-program eredeti képanyagát mélyfagyasztásban tartja a NASA, de egy brit űrrajongó hozzáférést kapott a fotókhoz és a filmekhez, hogy digitálisan feljavítsa őket. A munkájából 400 oldalas fotókönyv készült.
A hordozórakéta egyik hajtóműve nem reagált megfelelően az üzemanyag feltöltésénél, ráadásul a NASA mérnökei a rakéta hővédelmi rendszerében is hibát fedeztek fel, így legközelebb pénteken próbálkozhatnak a kilövéssel.
Két asztrofotós összeállt, és több mint 200 ezer nagy felbontású Hold-fotó összeillesztésével elkészítette az égitestről valaha látott egyik legszebb, 174 megapixeles képet.
A Danuri szonda augusztus 4-én indult útnak, és december közepén érkezhet meg a célállomásra.
Már csak néhány hétre vagyunk attól, hogy újra elinduljon egy, az emberes Hold-utazást célzó űrprogram.
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
Kis lépés ez a lúdfűnek, hatalmas lépés az emberiségnek.
A NASA DART szondája idén szeptemberben ütközik bele egy kisbolygóba, hogy tesztelje, el lehet-e téríteni egy a Földre veszélyes objektumot, Kína néhány év múlva követi az amerikai példát. A két nagyhatalom a Hold közelében is kerülgeti egymást.
Martin Rees azt állítja, hogy kár a közvagyont drága és veszélyes emberes küldetésekre pazarolni: a valóban hasznos kutatásokhoz nincs szükség másra, csak jól megtervezett robotokra.
Az idei első részleges napfogyatkozás a 29 havonta előforduló fekete hold jelenségével együtt volt megfigyelhető a déli félteke egyes részein, lenyűgöző fotók születtek róla.
Az amerikai tudományos akadémia bolygókutatói kitűzték a következő évtizedre vonatkozó céljaikat. Az Uránusz és az Enceladus meglátogatása mellett élet után kutatnának a marsi jégben, és mintákat hoznának vissza a Naprendszer különböző égitestjeiről.
És mennyivel változna egy földi nap hossza? Itt a válasz.
11 órába telt, amíg elvontatták a Space Launch System hordozórakéta és az Orion űrhajó együttesét az összeszerelő üzemtől az indítóállásig – a szállítást egy 10 ezer tonnás lánctalpas monstrum végezte. Ha a végső teszt sikerrel jár, az Artemis–1 misszió akár már idén májusban elindulhat a Holdra.
Az utolsó Apollo-misszió során gyűjtött mintákat azért tárolták ilyen sokáig a NASA kutatói, hogy az akkor még nem létező, legmodernebb technológiákkal lehessen őket vizsgálni.
A csillagászok először azt hitték, hogy Elon Musk elszabadult rakétája fogja eltrafálni a Holdat, majd 99 százalékos magabiztossággal azt állították, hogy a Csang-o 5-T1 űreszköz szemete csapódik majd az égitestbe. Kína tagad, március 4-ig várhatóan további hátborzongató fordulatokra számíthatunk.
Miután a csillagászok kiderítették, hogy valami neki fog csapódni a Holdnak, a gyanú gyorsan Elon Muskra terelődött, de most úgy tűnik, hogy a kínai Csang-o 5-T1 rakétája a ludas. Nagyobb baj nem fenyeget, de ez is jól mutatja, hogy milyen nehéz pontosan azonosítani az űrszemetet.
A négytonnás rakétában nem volt elég üzemanyag, hogy visszatérjen a Föld légkörébe, így az űrben rekedt. Januárban még elsiklott a Hold mellett, de márciusban már nemigen kerüli ki az ütközést.
A 2015-ben fellőtt Falcon-9 hét éven át kallódott az űrben, most úgy tűnik, hogy egyenesen a Hold felé tart. A csillagászok szerint a négytonnás űrszemét március negyedikén, 2,58 km/s sebességgel fog becsapódni, de különösebb látványosságra nem lehet számítani.
A Nemzetközi Űrállomásról visszatérő űrhajósoknál alacsonyabb vörösvérsejtszámot mértek, mint induláskor. Ez az űrben egyelőre nem jelentett komoly egészségügyi kockázatot, bolygóközi utazásnál viszont még gondokat okozhat, ha pedig sikerül megfejteni a jelenség pontos okát, az a földi betegek kezelésében is segíthet.
Hiába, hogy a két égitest együttes vonzereje a Földön észlelhető gravitáció egymilliomodát sem éri el, már ez is elég sok ahhoz, hogy minden élő és holt anyag működését, ciklusait és ritmusait befolyásolhassa.
A napsugárzás töltésével lebegni képes roverekkel durva terepeket is fel lehetne térképezni, így a repülő csészealjra emlékeztető eszközök akár a 700 trillió dollárnyi nemesfémet rejtő Psyche kisbolygót is gond nélkül felfedezhetik.
Idén több magyar fotós is világraszóló sikereket ért el: Gazsó Attila a családját fotózta a karantén alatt, Schmied Andi Manhattan luxuslakásaiba szivárgott be, Feltóti Péter az űrre szegezte a kamerát.
A Jütu–2 holdjáró fotóján látható kockaalakú objektum mindössze 80 méterre van a rovertől, mégis 2-3 hónapot vesz igénybe, míg közelebbről is meg tudja vizsgálni a különös alakzatot.
Az amerikai űrhivatal az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumával közösen záros határidővel keresi azt az ipari beszállítót, amely legyártja majd az Artemis-program keretében építendő bázis energiaellátását biztosító könnyű és kompakt atomerőművet.
Jeff Bezos pereskedése, a Trump-éra nagyotmondási kényszere és a világjárvány miatt csúszik az Artemis-űrprogram első emberes Hold-küldetése, így legkorábban 2025-ben lép újra ember a Holdra. Az első tesztrepüléstől viszont már csak három hónapra vagyunk.
Az univerzumban keringő száraz porhüvely vagy kocsonyás csontú múmia leszel a marsi talajba kaparva? A holttestek lebomlása a földi ökoszisztémához idomult, az űrbéli körülmények viszont jelentősen felülírják ezt a folyamatot.
Egy német cég ultrakönnyű anyagokból készített elektromos holdjáró motorkerékpárt – a NASA 2024-ben szeretne emberekkel is visszatérni a Holdra, addigra a helyi közlekedést is meg kell oldania.
A csendes-óceán keleti régióiban eltűnő felhők miatt nőhet az óceánok átlaghőmérséklete, ami tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.
Vadonatúj radartechnológiával készítették az 1,4 milliárd pixeles képet, amely a Hold Tycho-kráterét ábrázolja. És ez még csak a kezdet!
A Földtől 370 fényévre található PDS 70 rendszer egyik bolygója körül olyan korong jelent meg, ami egy vagy több hold születését jelzi előre – ilyen jelenségről eddig még nem sikerült felvételt készíteni.
A felerősödött gravitációs erővel járó Hold-ciklus összeadódik a tengerszint szűnni nem akaró emelkedésével, és ez komoly gondokat okoz majd a 2030-as évek közepétől a tengerpartokon. Egy új tanulmány először számolt az árapály-jelenség összes szóba jöhető tényezőjével.