Egy vizsgálatban fiatal és idős, egészséges embereket vizsgáltak, és arra jutottak, hogy az egy lábon állás képessége az öregedés legjobb mutatója.
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
Az autoimmun neurológiai gyulladásos betegség folyamatos vagy szakaszos állapotromlással jár, a diagnózist ugyanakkor nehézkes felállítani. Május 25-én világnappal hívják fel a figyelmet a korai felismerés fontosságára.
A terápia azoknál a betegeknél működhet jobban, akiknél gyorsabb a Parkinson-kór lefolyása. Független kutatók szerint semmi sem támasztja alá, hogy a prasinezumab ténylegesen gátolja a neurodegeneratív folyamatokat.
Sikerült megfejteni az átlátszó testű kísérleti halak hangképzését: bordájukat fáradhatatlanul az úszóhólyagjukhoz csapkodják.
Mitől szerelem a szerelem? Az idegtudomány álláspontja szerint az oxitocin és a dopamin együttes felszabadulásától.
Korábban MRI-vel nem sikerült, most az egysejtes szekvenálás módszerével előállították az agytérkép adatbázisát.
Hangya Balázs és kollégái azonosították az emlékezetért felelős gyors agyhullámokat irányító agyi régiót; a felfedezés a skizofréniához hasonló betegségek jobb megértésében is segíthet.
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő rágcsálók vizsgálatával mutatta ki a navigáció emberihez mérhető neurológiai komplexitását.
Annál, akinek gyerekkorában eltávolították az egyik agyféltekéjét, az agy újraszervezi magát, és a fontos funkciók a megmaradt féltekében alakulnak ki. Az emberi agy az egész élet során képes a változásra, de gyerekkorban a legplasztikusabb.
A tudománytörténetben elsőként az Oregoni Egyetem kutatói vették a fáradtságot, hogy egyenként megszámolják a csikló idegvégződéseit.
Az eseményalapú tanuláshoz elengedhetetlen a hippokampusz nevű agyi terület théta hulláma, de ez csak úgy jöhet létre, ha az idegsejtek összehangoltan működnek. Hangya Balázs, a KOKI Rendszer-neurobiológia csoportjának vezetője és kollégái kutatásukkal az idegrendszeri betegségek kialakulásának megértéséhez is hozzájárulhatnak.