Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
Az autoimmun neurológiai gyulladásos betegség folyamatos vagy szakaszos állapotromlással jár, a diagnózist ugyanakkor nehézkes felállítani. Május 25-én világnappal hívják fel a figyelmet a korai felismerés fontosságára.
A 18 hónapos Opal Sandy egy génhiba miatt siketként született, de most a terápiának köszönhetően szinte tökéletesen hall. A klinikai vizsgálatot vezető orvos lenyűgözőnek nevezte az eredményeket.
Egérkísérletek szerint az idegsejtek saját DNS-üket károsítják, hogy aztán azok helyreállításával bebetonozzák az emlékeket.
Az egyéves követés során végzett vizsgálatok szerint a fellépő mellékhatások kezelhetők voltak és a befecskendezett sejtek megakadályozhatták az állapotromlást.
A valaha előállított legnagyobb agyi térképen kirajzolódik az ecetmuslica lárvájának agyát alkotó 3016 neuron és 548 000 szinapszis részletes hálózata, ami más fajok agyműködésének jobb megértését is segíti.
A patkányok sérült látókérgének egy részét pótolták az emberi őssejtekből növesztett organoidokkal. Az ilyen kísérletek a jövőben lehetővé tehetik a sérült agyi funkciók helyreállítását emberekben is.
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő rágcsálók vizsgálatával mutatta ki a navigáció emberihez mérhető neurológiai komplexitását.
Az eseményalapú tanuláshoz elengedhetetlen a hippokampusz nevű agyi terület théta hulláma, de ez csak úgy jöhet létre, ha az idegsejtek összehangoltan működnek. Hangya Balázs, a KOKI Rendszer-neurobiológia csoportjának vezetője és kollégái kutatásukkal az idegrendszeri betegségek kialakulásának megértéséhez is hozzájárulhatnak.
A Neuralink koponyába fúrt készüléke több ezer elektródával befolyásolja az idegsejteket, így akár olyan, ma még gyógyíthatatlan betegségeket is lehetne kezelni okostelefonon keresztül, mint a bénulás vagy a vakság. Később mindenre emlékező, gondolatolvasó szuperembereket hoznának létre az agyba ültetett chippel.
A Nature Neuroscience folyóiratban publikált kutatás szerint az egerek agyának vizsgálata ígéretes eredményekkel kecsegtet az Alzheimer-kór megfejtésében és terápiájában.
Az ecetmuslica egyike a legtöbbet tanulmányozott földi élőlényeknek, de csak nemrégiben készült el a rovar százezer idegsejtből álló agyának negyedét ábrázoló 3D-s digitális térkép, amely azonban így is közel 25 millió szinaptikus kapcsolatot jelenít meg.
Bár az állatkísérletek azt mutatják, hogy a kék fény sejtszinten is károsítja a látást, az emberi szem fel van vértezve a monitorok és mobilképernyők fényével szemben. A legújabb optometriai kutatások szerint viszont az erős mesterséges fény valóban megzavarja az emberek egészséges fiziológiai folyamatait.