Egyre többen nem mennek hatévesen iskolába, de nem a gyerekekkel van a baj
Néhány év alatt 11-ről 26 százalékra nőtt azoknak az iskolás korú gyerekeknek az aránya, akiknek szülei halasztást kérnek a tankötelezettség alól. Miért?
Néhány év alatt 11-ről 26 százalékra nőtt azoknak az iskolás korú gyerekeknek az aránya, akiknek szülei halasztást kérnek a tankötelezettség alól. Miért?
Csak a teljes társadalmi szolidaritás és a tanárok közös fellépése hozhat eredményt – válaszolták a hatodik Qubit Live végén a nézők kérdéseire Lannert Judit, Horn Dániel és Kertesi Gábor oktatáskutatók.
Európa egyik legszelektívebb és legszegregáltabb oktatási rendszerét tartjuk fenn, de megdöbbentő módon a magyar társadalomnak ez tetszik. A magyar közoktatás válságával foglalkozó hatodik Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Lannert Judit, Horn Dániel, Kertesi Gábor és Kende Ágnes oktatáskutatókkal immár videón és podcastban is elérhető.
Elakadtunk a múltban, de nem csak a kormányzati törekvések miatt: a magyar iskolarendszer néhány legrosszabb eleméhez a közvélemény is foggal-körömmel ragaszkodik. Váradi Balázs közgazdász, a Budapest Intézet kutatója a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában az ellenzéki programírás tanulságait is összegezte.
Egyre több a diplomás szülő, és ezzel párhuzamosan egyre több gyereket íratnának 6-8 osztályos gimnáziumokba. Horn Dániel, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója az iskolatípusok népszerűségét elemezte a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában.
Portugáliában és Észtországban sikerült az, amire Magyarországnak is szüksége lenne: az oktatási rendszer racionalizálása. Lannert Judit oktatáskutató a hatodik Qubit Live-on beszélt arról, hogy ehhez mit kellene tenni itthon.
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A pedagógusképzés során nem kötelező megtanulni a gyerekjogokat, és a diákokat sem ismertetik meg velük, a társadalomban pedig még mindig széles körben elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak kötelességei lehetnek, jogai aligha. A Qubit által megkérdezett diákok és gyerekjogi szakértők szerint a tudatlanság miatt a tanárok nagy része nem kommunikál erőszakmentesen, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.