A levegőből fakaszt vizet a Nobel-díjas vegyész találmánya
Az Omar Yaghi vegyész-professzor cége által fejlesztett technológia a retikuláris kémia alkalmazásával még a legszárazabb sivatagi levegőből is képes nedvességet kivonni.
Az Omar Yaghi vegyész-professzor cége által fejlesztett technológia a retikuláris kémia alkalmazásával még a legszárazabb sivatagi levegőből is képes nedvességet kivonni.
Korábban is csak közérdekű adatigényléssel tudta beszerezni az ivóvízhálózat állapotáról készített éves látleleteihez szükséges hivatalos információkat a civil Víz Koalíció, ám tavaly az állam megakasztotta az adatszolgáltatási procedúrát.
Az ásványvíz gyakran több ezer évet tölt a föld mélyében, mielőtt felszínre kerülne, hogy aztán ellenőrzött körülmények között palackozzák, és eljusson a fogyasztókhoz. De mi különbözteti meg az ásványvizet a sima csapvíztől?
Egy nemzetközi expedíció bukkant rá arra az rejtett édesvíztartó területre, ami értékes forrása lehet a világ apadó ivóvízkészletének. Egyelőre vizsgálják, hogy ihatóvá lehet-e tenni az innen származó vizet.
Egyre intenzívebb a felszín alatti vízkészletek megcsapolása, miközben az olvadó jégtakarókból, elpárolgó folyókból és tavakból egyre nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokban.
A kaliforniai Death Valley szuperszáraz levegőjéből napi egy csésze vizet tudnak lecsapolni a hidrogéles módszerrel.
A Törökbálinton hétfőn elrendelt locsolási tilalom kísértetiesen hasonlít a három évvel ezelőtti rekordaszály alatt országszerte bevezetett korlátozásokra. A vízvezetékrendszer azóta is katasztrofális állapotban van, és képtelen kielégíteni a megnövekedett igényeket.
Persze, ezt mindenki tudja, de egy friss tanulmányban most összefoglalták, mennyi mindenre jelent megoldást a vízivás: kevesebb betegség, lassabb öregedés, jobb erőnlét és kognitív funkciók, de még a fogyásban is segít.
Eddig azt sem tudtuk pontosan megmondani, mekkora ez a szám, nemhogy a problémát megoldottuk volna.
Ez több százmillió olyan ember életét veszélyeztetheti, aki édesvízi tavak vagy folyóvizek hiányában kénytelen a felszín alatti vizekből inni.
Egy frissen publikált nemzetközi kutatás a felszíni és felszín alatti természetes, illetve mesterséges tározókból vett minták PFAS-koncentrációját vizsgálta.
A vulkáni aktivitás fokozódását, ivóvízellátási problémákat és gyakoribb villámlást is okozhat a klímaváltozás amellett, hogy évente akár egy hétnyi alvásidőt veszíthetünk el a felmelegedés miatt.
Magyar és portugál kutatók elemzése szerint az ivóvízellátásban kulcsszerepet betöltő parti szűrés hatékonyságának terepi és laboratóriumi vizsgálatai eltérő eredményeket adhatnak.
Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
Egy kisebb bőrönd méretével megegyező készülék óránként 5 liter tiszta ivóvizet tud előállítani azáltal, hogy a tengeri áramlást imitálja kicsiben.