Láthatóvá tették a láthatatlan gyilkost – milyen a levegő a világ nagyvárosaiban?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
„A légszennyezést gyakran nevezik a láthatlan gyilkosnak, de ezek a képek láthatóvá teszik a láthatatlant” – idézi a Leedsi Egyetem közleménye Kirsty Pringle-t, aki a nagyvárosi levegőminőség történetét új megvilágításba helyező projekt, az Air Quality Stripes egyik vezetője.
Az online elérhető adatbázis könnyen befogadható módon szemlélteti az egyes nagyvárosok légszennyezettségét, az ipari forradalomtól napjainkig: színes csíkok mutatják az adott év szennyezettségét. A kutatók a globális felmelegedést szemléltető csíkos ábrákról már ismert megoldást ültették át a 2,5 mikrométernél kisebb szennyezők (szálló por, PM2,5) kimutatására. Az ilyen finom részecskék elsősorban kéményekből, kipufogókból és – a klímaváltozás előrehaladtával egyre nagyobb arányban – futótüzek révén kerülnek a levegőbe.
Mivel az ezredforduló előtt nem igazán mérték széles körben a PM2,5 koncentrációját, a 2000 előtti adatok a különböző adatsorok és modellek alapján leginkább szimulációk eredményei, a 2000 és 2021 közötti adatok viszont már többnyire valódi méréseken alapulnak – a pontos módszertant az oldalon lehet elolvasni.
Ahogy az az egyes városok ábráit böngészve kiderül, gyakorlatilag a városlakók 99 százaléka olyan helyen él, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a WHO által meghatározott határértéket, de még így is ég és föld a különbség az egyes városok között. London és Los Angeles például sokat tett azért az elmúlt években-évtizedekben, hogy javuljon a levegőminőség, ami jól látszik az alábbi ábrákon, ugyanakkor főként az afrikai és dél-ázsiai nagyvárosokban folyamatosan romlik a helyzet.
Budapest sötét korszaka gyakorlatilag egybevág a Kádár-rendszerrel: a mélypont a hatvanas-hetvenes években volt, a nyolcvanas évektől azonban folyamatosan csökken a légszennyezettség – kivéve persze a 2021-es évet, amikor a lezárásoktól csendes 2020 után a világon szinte mindenhol újra megnőtt a szennyezés mértéke.
De még régiós összehasonlításban sem állunk jól, mindegy, merre indulunk. Az ív mindenhol hasonló, a kilengés változik csak: Prága csak egy kicsivel mozgott alattunk ugyanazon a pályán szennyezettségben az elmúlt 170 évben, de a csehek 2021-re elérték a „jó” minősítést, ami Pozsonynak is sikerült. Bukarestben soha nem volt nagyon kiemelkedő légszennyezés, cserébe most ugyanúgy közepes minőségű a román főváros levegője, ahogy a magyaré.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Magyarországon átlagosan kilenc hónappal rövidíti meg az élettartamot a légszennyezés
A globális népesség 99 százaléka olyan területen él, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértékeket. Magyarország nem lóg ki a sorból, sőt.
A finomszállópor jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát
Brit rákkutatók az Európai Orvosi Onkológiai Társaság párizsi kongresszusán ismertetették a légszennyezésre adott immunválasz és a szunnyadó mutációk közötti eddig nem ismert összefüggéseket.
A fatüzelés felel a városi levegőt szennyező rákkeltő anyagok közel feléért
A fatüzelésű kályhák füstje több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a benzines vagy dízelautókból kipufogó füst, ráadásul nemcsak a városi, de az otthoni levegőt is szennyezi. Hollandiában közben már támogatást lehet felvenni a környezetbarát fűtési megoldásokra való átállásra.
