13 egyiptomi múmia aranynyelvét fedezték fel egy temetőben
Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a nemesfém nyelvek segítenek az elhunytaknak abban, hogy kommunikálhassanak a túlvilágon.
Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a nemesfém nyelvek segítenek az elhunytaknak abban, hogy kommunikálhassanak a túlvilágon.
Az apró agyagfigura felfedezése teljesen meglepte a régészeket. Bár hasonló stílusú szobrok gyakoriak Mezopotámiában, ez az első, hogy a Perzsa-öböl közelében is megtalálták őket.
Az utolsó egyiptomi fáraó arcáról leginkább idealizált ábrázolásokat ismerünk, de az ásatásokat vezető régész szerint egy apró szobrocskáról a valódi Kleopátra köszön vissza.
Az apró kanalak segítségével ópiummal, nadragulyával vagy bolondító beléndekkel stimulálhatták magukat az elsősorban alkoholfogyasztásukról ismert barbárok.
Egy nimfa, egy szatír és egy, a mostohafiával kikezdő, lenge öltözetű királyné is feltűnik a legújabban feltárt pompeii falfestményeken.
A savas skandináv talaj miatt nagyon ritka, hogy ilyen ép viking csontvázakat találnak, egy dél-dániai lelőhely azonban kedvező körülményeket biztosított a 9-10. századi maradványoknak.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Kezdetben úgy becsülték, hogy több mint 100 ezer éve élhetett Thorin, a genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy alig 40 ezer éve.
A leletanyag legalább két új fajt reprezentálhat.
Kutatók négy ékírásos agyagtáblát fordítottak le, amik több mint száz éve a British Museum gyűjteményében hevernek.
Az indonéziai szigeten élt, már eddig is hobbitként emlegetett floresi ember frissen talált csontmaradványok alapján alig egyméteresre nőhetett.
A nő sírjában egy őstulok koponyája és egy fogoly szárnya mellett nyest-, juh- és kecskecsontokat is találtak a régészek, pedig ez nem volt szokás a korban.
Ahogy gyorsul a gleccserek olvadása, úgy kerül elő egyre több lelet a jég alól – a régészek már appot is fejlesztettek, amin keresztül a túrázók bejelenthetik, ha épp egy középkori kardba botlottak hegymászás közben.
Az 1600-2700 éves leletek rámutathatnak az ókori Egyiptomban uralkodó betegségekre is, több nőnél például medencecsont-sérülés nyomait találták.
A kétezer éves andalúziai fehérbor mára vöröses-barnás árnyalatot vett fel, és leginkább a sherryhez hasonlít – a benne úszkáló csontmaradványok miatt azonban egyelőre a kutatók sem kóstolták meg.