Az ország északnyugati olajmezőin a héten elkezdett fúrás több mint egy éven át tart majd, és a földkéreg tíz rétegén áthaladó lyuk alján 145 millió éves kőzetekbe ütközhetnek.
Egy norvég kutatóhajó 2004-ben több sornyi különféle mélyedésre bukkant az Azori-szigeteknél a tengerfenéken. Azóta sem tudják, hogy mik lehettek, de az akkori expedíció vezetője mostanra előállt egy elmélettel.
A feladat megoldásához hajtogatni kellett. De vajon hogyan, és hányszor?
Készíts minél több különálló lyukat úgy, hogy bepakolod a pentominóelemeket a sárga táblára! Legfeljebb tízet lehet, menni fog?
A 2,5 kilométer mélyen, szinte egyenes vonalban sorakozó lyukak úgy néznek ki, mintha emberek ásták volna ki, de a szakértők szerint ennek kevés az esélye, mert a semmi közepén találták őket.
Az 1960-as években amerikai kutatók egészen a földköpenyig akartak lefúrni, hogy igazolják a lemeztektonika elméletét. A legmélyebbre végül a szovjetek jutottak, és bár a 12 ezer méteres rekordot azóta sem sikerült megdönteni, a hidegháborús projekteket a Föld mélyét feltáró programok sora követte.
A székkészítés a szakmai felkészültség mellett alapos időbeosztást is igényel: miután rájöttem, hogy jobb esetben mindjárt kész van a boszorkánydetektor, mert elég neki három láb és még néhány fadarab, visszavettem az eddig sem túl viharos munkatempóból, és csak egy lyukat fúrtam bele.
Az elmúlt években rengeteg olyan kráter alakult ki a környéken, amit a vastag permafroszt alól kirobbanó metán okozott, de most először tudtak drónt küldeni egy ilyen lyuk mélyére, ami segíthet a további kráterek előrejelzésében és megelőzésében.
17 milliméteresen. De nem a tudás a fontos, hanem az oda vezető út!