Egész Európa megszenvedi a szokatlanul hosszú és kiterjedt hőhullámot
Egyre korábban kezdődnek, egyre hosszabbak és intenzívebbek a hőhullámok Európában, nemcsak délen, hanem nálunk és északabbra is.
Egyre korábban kezdődnek, egyre hosszabbak és intenzívebbek a hőhullámok Európában, nemcsak délen, hanem nálunk és északabbra is.
A durva kánikulát váltó extrém lehűlés növeli a szív- és érrendszeri, valamint az akut vesebetegségek kialakulásának az esélyét, hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem hétfői közleménye.
A következő évtizedekben a kontinentális klíma hatásai tovább erősödhetnek, fokozva a nyári hőhullámok és aszályok gyakoriságát, állítja gyorselemzésében Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa.
Káosz, balesetek, tüzek, halálos áldozatok: 1928 júliusa közel száz évig tartotta a hazai melegrekordot. Korabeli beszámolók alapján rekonstruáltuk, mi történt ebben a hónapban, hogyan élték meg és mivel magyarázták az emberek a 40 fokos kánikulát.
Tavaly 0,17 fokkal volt melegebb, mint az előző rekordot tartó 2016-os évben, ami éghajlati mércével óriási emelkedésnek számít.
Várhatóan a mostani lesz az eddig ismert legmelegebb hét, az elmúlt napok hőmérsékleti rekordjai António Guterres szerint arra mutatnak, hogy ha nem cselekszünk, jön a katasztrófa.
Az elmúlt 20 évben trendszerűen növekedtek a nyári hőségrekordok, és változatlan üvegházhatásúgáz-kibocsátások mellett négy és félszer több melegrekord dőlhet meg az évszázad végéig. Ezt az emberi test, a mezőgazdaság és az infrastruktúra sem díjazná túlzottan.
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
A piros havat, amelyet egy algafaj szaporulata okoz, Arisztotelész írta le elsőként.
A Seymour-szigetnél mért 20,75 fokos rekordot a „hihetetlen és abnormális” jelzőkkel illették a sarkkutatók.
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
A dél-ausztráliai Nullarborban volt a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet a kontinensen.
Mindössze 0,04 Celsius-fokkal, de a múlt havi átlaghőmérséklet még a hírhedt 2016-os júliusit is felülmúlta – derült ki az európai műholdas klímaszolgálat immár végleges adataiból.