
A Földközi-tenger legmélyebb pontja is tele van szeméttel
A Calypso-árokban egy négyzetkilométerre 26,715 darab szemét jut, ennek a 88 százaléka műanyag.
A Calypso-árokban egy négyzetkilométerre 26,715 darab szemét jut, ennek a 88 százaléka műanyag.
Míg a vadonban mindig új fészket raknak, a városban hosszú távú lakhelyeket építenek műanyagból egyes madarak – ezeket vizsgálták kutatók, és nemcsak covidmaszkokat találtak, de egy csokipapírt is, ami még az 1994-es focivébét hirdette.
A szennyezés üteme elképesztő: 2016 és 2024 között a másfélszeresére nőtt az emberi agyszövetekben észlelt mikro- és nanoműanyagok mennyisége.
Egy friss kutatás szerint az immunsejtek bekebelezik az agyi véráramba jutó mikroműanyagokat, és ezáltal egy ráfutásos autóbalesethez hasonlóan képesek eltömíteni az egerek agyi ereit. Egyelőre nem világos, hogy embereknél is bekövetkezhet-e hasonló.
Egy amerikai fotós végigjárta a tűzvész sújtotta utcákat, és rengeteg sértetlen autót talált. Ennek egyszerű oka van, akármekkora közhely is: manapság már nem gyártanak olyan autókat, mint régen.
Célegyenesbe ért az ENSZ műanyagszennyezés elleni nemzetközi egyezményének tárgyalássorozata, ahol a műanyaggyártás jelentős visszaszorítását forszírozó feleknek az olajiparral kell megküzdeniük azért, hogy 90 százalékkal kevesebb műanyaghulladék kerülhessen a környezetbe.
Egy friss kutatás szerint a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok mérgezőbbek, ha egyszerre terhelik meg a szervezetet.
Annyi műanyag került a Kivuvu-tóba, hogy az itt működő Ruzizi erőmű turbinái már nem bírnak vele, emiatt a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Burundiban is hosszú áramszünetekre kell számítani.
A mélyben vadászó bálnafajok a hallásukra hagyatkoznak a sötétben, ez viszont becsapja őket.
Az újszülöttek szervezetében is megtalálhatók a homokszemnél kisebb műanyagrészecskék, ami azt jelenti, hogy nemcsak a méhlepényben halmozódnak fel, hanem onnan a fejlődő magzatba is átjutnak az apró szemcsék.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
A műanyagban, papírban, üvegben és fémekben is előforduló és az ételbe bekerülő kemikáliák egészségügyi hatásairól keveset tudunk, de a PFAS vagy a biszfenol A jelenléte különösen aggasztó.
Olcsó katalizátorok hozzáadásával a polietilénből és polipropilénből készült tárgyak az apró alkotóelemeikre bonthatók.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
A csónakgyártásban használt anyag a vízbe oldódva kerül a szűrő életmódot folytató puhatestűek szervezetébe. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a szennyezett kagylófélék elfogyasztása káros lehet-e az emberi egészségre.