Az Apollo-missziók óta fontos szerepet betöltő Jet Propulsion Laboratory központjához az Eaton tűz közeledik veszélyes tempóban. Az intézményt bezárták.
Az űrügynökség két új terven dolgozik, amelyek a korábban elvetett koncepcióhoz képest több milliárd dollárt spórolhatnak meg, és hamarabb meg is valósulhatnak.
Nemrég az amerikai űrügynökség egyik marsszondája lefotózta a két éve elbúcsúztatott leszállóegységet, hogy felmérje, mennyi por rakódott rá. A felvétel alapján elég sok.
Szeptemberben Jared Isaacman milliárdos és három társa négy napot töltöttek a világűrben Elon Musk cégének Dragon űrhajóján. Mint kiderült, a küldetés alatt nem ment minden simán, egy órára ugyanis elment az áram a SpaceX repülésirányító központjában.
A Perseverance 500 métert utazott felfelé, és páratlan látvány tárult elé. A kráterfenék fiatalabb kőzetei után most egy éven át a Mars legősibb formációit vizsgálhatja.
Az amerikai űrügynökség szondája december 24-én 6,2 millió kilométerre halad majd el a Naptól. A megközelítés során 692 000 kilométeres óránkénti sebességet fog elérni, amivel fél óra alatt eljuthatna a Földtől a Holdig.
Jelen állás szerint legkorábban 2027-ben juthat el újra ember a Holdra, a milliárdos űrturista, Jared Isaacman vezetésével. Elon Musk természetesen ezen is nagyot nyerhet.
Az űrtávcső a Földtől 30 millió fényévnyire található galaxist örökítette meg lenyűgöző részletességgel.
A képeken UV- és látható fényben is megmutatják magukat a Nap különböző forróságú rétegei, de a mágneses mezejéről és a plazma áramlásáról is készült térkép.
Donald Trump szereti a látványos eredményeket, és Musk állítólag megígérte neki, hogy 2028-ig embert juttat a Marsra. Ez a szakértők szerint gyakorlatilag lehetetlen, viszont az átszervezés rendesen felbolygatja majd a nemzetközi űripart, így az európait is.
Joe Rogan, a világ legnépszerűbb podcastere arról tájékoztatta 15 milliós közönségét, hogy nem biztos abban, hogy az Apollo-program űrhajósai valóban eljuthattak a Holdra. Pedig eljutottak, és erre perdöntő bizonyítékok vannak.
A szonda 1986-ban haladt el a jégóriás mellett és nagyon furcsa mágneses térre bukkant. Egy új vizsgálat szerint a szokatlan konfigurációt a napszél hozta létre, ami eltakarhatta aktív, óceánokkal rendelkező holdak nyomait.
Valamikor a hetvenes évek folyamán a kiszolgált műhold parancsot kaphatott, hogy menjen arrébb. Csakhogy most olyan helyen van, ahol veszélyeztethet más műholdakat.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
Az űreszközök történetének legnagyobb hegymászását produkáló Perseverance a rétegzett kőzeteket rejtő peremhez igyekszik, és még azon is túl.