Belepusztulhatnak az állatok a széthagyott horgászeszközökbe
Az úgynevezett járulékos fogás a biológiai sokféleség csökkenésének jelentős tényezője lehet.
ökológia
A klíma- és energiapolitikai szempontok önmagukban nem írhatják felül az ökológiai stabilitás és a természeti értékek védelmét
A biomassza energetikai felhasználása egyáltalán nem egyértelmű, mivel a különböző rendszerek klímahatása jelentősen eltérhet egymástól, véli a Miskolci Egyetem Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézetének igazgatója.
Tölgyesi Csaba ökológus lett a nemzetközi bolygómentő verseny magyar bajnoka
A nemzetközi fenntarthatósági verseny zsűrije a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék egyetemi adjunktusának kutatási eredményeit találta az egyik legígéretesebbnek.
Szomjas őzeknek újított fel régi forrásokat a nógrádi vadász, aki a Cserhát erdeiben próbálja megtartani a vizet
A klímaváltozással járó szélsőséges csapadékeloszlás okozta erózió is okozhat komoly vízhiányt, amit érdemes tudományos alapon, valamennyi szakterület bevonásával kezelni – derül ki a Nem víznek való vidék új dokumentumfilmjéből.
A fáslegelő lett az év élőhelye
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Élőhelyvédelmi Szakosztálya 2026-tól minden évben szakmai szavazást tervez a magyarországi ökoszisztémákról.
A Takla-Makán sivatag terjeszkedését megállító kínai zöldítési program szén-dioxid-megkötőként is kiválóan teljesít
Amerikai és kínai kutatók a felszíni vegetációt monitorozó műholdak idősoros adatait elemezték.
Szúnyogokból vett vérminták alapján szinte teljes ökoszisztémák rekonstruálhatók
Ha nem is teljesen úgy, mint a Jurassic Parkban.
Elképesztő természetpusztítást végezhetnek a Zagyva kikotrásával az aszály elleni védelemre hivatkozva
Amellett, hogy számos madár, hal, kétéltű és más védett állat élőhelyét pusztítják el, az árnyékoló nádas eltávolításával és a víz lefolyásának gyorsításával épp az aszályt erősíthetik a mederkotrással.
Mesterséges intelligenciával rekonstruálták, hogy nézett ki az Alföld a 19. századi folyószabályozások előtt
Az ELTE kutatói új módszert dolgoztak ki a történelmi tájak fotórealisztikus megelevenítésére, amihez a régi térképeken, iratokon és mai drónfelvételeken kívül mindössze négy szoftverre van szükség.
Minél kevesebb a dögevő, annál több a zoonotikus betegség
A gerinces dögevők 36 százaléka veszélyeztetett, ami nemcsak a biodiverzitás szempontjából jelent problémát, hanem azért is, mert a nagytestű fajok állományának csökkenésével az opportunista dögevők jutnak előnyhöz.
Hogyan lehetne élhetőbbé tenni Budapestet a nyári forróságban?
A hőstressz mellett súlyos egészségügyi problémákat, sőt haláleseteket is okozhat a kánikula. Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gáborral, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről beszélgettünk.
A csimpánzok elsősegélyt nyújtanak egymásnak sérülés vagy más bajok esetén
Felismerik, ha a másiknak segítségre van szüksége, azonosítják és megfelelően használni is képesek a gyógyító hatású növényeket.
Több mint háromezer makákó szociális viselkedését dokumentálja egy közösségi projekt
A makákók kutatásából a társas kapcsolatok evolúciójáról is sok minden megtudható. A MacaqueNet pedig a tudástermelés új, közösségi módját mutatja meg.
„Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj”
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
A madáretető nem megoldás, a városi madaraknak dús növényzetre és rovarban gazdag étrendre van szükségük a túléléshez
A városi parkok és kertek tele vannak idegenhonos fákkal és dísznövényekkel, amelyekhez a rovarok nem tudnak alkalmazkodni, így a rovarevő énekesmadarak táplálkozási és szaporodási sikere is csökken – derítették ki magyar kutatók, akik nyomkövetővel vizsgálták a városi cinegék szokásait.