Négy évre leállították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját
A svájci és francia határon lévő Nagy Hadronütköztetőben olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyekkel az tízszer érzékenyebb lesz.
részecskefizika
Először figyelték meg részecskefizikusok, ahogy a „semmiből” tömeg keletkezik
A fizika egyik nagy rejtélyére adhat választ az a kísérleti áttörés, amely során bizonyították, hogy a körülöttünk lévő anyag alapvető tulajdonságai közvetlenül a vákuum kvantumos természetéből is származhatnak.
Mérföldkő a fizikában: először sikerült antianyagot szállítani
A nagyon nehezen előállítható, extrém kényes antianyag segíthet megérteni az univerzum legnagyobb rejtélyeit, de egyelőre az is nagy szám, hogy a CERN központjában 8 kilométeren át utaztatták.
Megfejtették, honnan érkezhetett a valaha észlelt legenergikusabb neutrínó
A Földközi-tenger mélyére telepített KM3NeT detektor még 2023-ban észlelte a rekorder neutrínót. Kutatók szerint szupernehéz fekete lyukak által hajtott blazárokból érkezhetett.
Európa maradhat a világ részecskefizikai kutatásainak központja, miután Kína jegelte saját 100 kilométeres gyorsítójának megépítését
Fabiola Gianotti, a CERN leköszönő vezetője szerint a kínai döntés lehetőséget teremt az LHC-t váltó, európai 91 kilométeres Jövőbeli Gyorsítógyűrű (FCC) megépítésére. Ha az FCC-t jóváhagyják, Kína csatlakozhat a projekthez.
Rejtélyes rádiójelek érkeztek az antarktiszi jég alól
Az ANITA kozmikus részecskedetektor által észlelt jelek „megcáfolják a jelenlegi részecskefizikai ismereteket”.
Évtizedek után kibékült egymással a müon és részecskefizika standard modellje
A müonok mágnesesmomentum-anomáliáját vizsgáló Müon g-2 kísérlet végső eredményei tökéletesen passzolnak az új elméleti számításokhoz, kiábrándítva azokat a szakembereket, akik új részecskék vagy kölcsönhatások megpillantásában reménykedtek.
Felfedezhették az univerzum legerősebb részecskeütköztetőit
Az Astronomy & Astrophysics folyóirat által elfogadott, de még nem publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy a szupernóva-maradványok képesek a PeVatron „üzemmódra”.
Arannyá alakították az ólmot a CERN Nagy Hadronütköztetőjében
Valóra vált a középkor alkimistáinak álma – igaz, csak részecskék szintjén, és csak a másodperc töredékéig.
Több mint 70 magyar kutató is dolgozott azokon a kísérleteken, amelyek most tudományos Oscar-díjat kaptak
Fizikai Breakthrough-díjjal és a vele járó 3 millió dollárral jutalmazták a svájci CERN Nagy Hadronütköztetőjében végzett kísérleteket, amelyeken a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az ATOMKI, az ELTE, a Debreceni Egyetem és a MATE munkatársai is dolgoztak.
Több milliárd éve haladhatott a Föld felé egy neutrínó, hogy aztán Szicíliánál érjen véget az útja
A valaha megfigyelt legnagyobb energiájú neutrínót észlelte a Földközi-tenger mélyén elhelyezett KM3NeT detektorhálózat – a titokzatos részecskét egy milliárd fényévekre lévő blazár sugározhatta a bolygónk felé.
Mindent átformál a mesterséges intelligencia, de így milyen tudományos karrierről álmodhatnak a mai gimnazisták?
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
2026-tól Mark Thomson lesz a CERN főigazgatója
A brit részecskefizikus 2018 óta a CERN Tanácsának tagja, de munkája az oktatásban is számottevő. Júliusban Magyarországon járt, akkor többek között a fejlesztési lehetőségekről beszélt a Qubitnak.
Mark Thomson: Szerencsések vagyunk, hogy Európának vezető szerepe van a részecskefizikában, és ezt nem szabad feladni
A brit részecskefizikus nemrég megpályázta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatói székét. Magyarországi látogatása során a Qubitnek elmondta, miért van szükség a szuperdrága, gigantikus új részecskegyorsítóra, és hogy kell-e félni Kínától.
Magyar kutatók: Nincs szükség ötödik fajta kölcsönhatásra ahhoz, hogy megmagyarázzuk a müonok furcsa viselkedését
A Fermilab frissen közzétett eredményei alapján elvben elképzelhető, hogy a fizikában jelenleg ismert négy kölcsönhatás mellett létezik egy ötödik is. Mások szerint a megoldás nem feltétlenül a részecskefizikai standard modell kibővítésében rejlik.