A Humanity Explorerben több száz millió emberrel lehet beszélgetni, köztük 900 ezer szintetikus magyarral. Az Oxfordi Egyetemen oktató-kutató Dávid-Barrett Tamás nem személyes adatokból, hanem tudományos modellekből építette fel a virtuális világot, ami tudósoknak, elemzőknek és marketingeseknek is hasznos lehet.
Az ENSZ képviselői egy hét alatt két globális konferencián is arról tárgyaltak, hogy miként lehet megóvni a világ társadalmait az AI által okozott egyenlőtlenségektől. Az EU a gyerekek jogaival és az ellenőrizhető AI-irányítással folytatná a szabályozást.
Tudják-e a csecsemők, hogy mi az a kognitív disszonancia, és ha igen, hogyan oldják fel? Mit gondolnak az ételmegosztásról és a társas viszonyokról? A CEU Babakutató laborjában jártunk.
A történelem arra tanít, hogy a formális jogi érvényesség önmagában semmit sem garantál. Egy alkotmány annyit ér, amennyire a társadalom tagjai hajlandók elismerni, és szükség esetén kiállni mellette.
Egy norvég kutatás szerint az emberek rendszeresen túlbecsülik mások tisztességtelenségét, ami túlzott vezetői kontrollhoz is vezethet a munkahelyeken.
Amíg nincsenek biztonságos helyzetek, addig nemigen jönnek elő az áldozatok történetei. Pedig nemcsak az elmúlt 16 évet kellene feldolgoznunk, hanem a sokkal régebbi, befagyott traumáinkat is. Ehhez állami felelősségvállalásra és társadalmi együttműködésre is szükség lesz – mondja a traumakutató.
Polányi Mihály a fizika és a művészet eszközeivel igyekezett feltárni a korrupciómentes kormányzás és a társadalmi rend alapvonalait, és a tudós úttörő látomásai – a gazdasági gépektől az első közgazdasági oktatófilmig – ma is iránytűként szolgálhatnak a demokratikus építkezésben.
Eufória, stressz, PTSD, kiüresedés – sokan úgy érzik, hogy április 12. óta érzelmi hullámvasúton ülnek. A pszichológusok szerint logikus, hogy az eufóriát szorongás követi, de hogyan lehet feldolgozni egy 16 éves rendszer elmúlását?
A Qubit AMA új részében Kende Anna szociálpszichológus válaszol olvasóink kérdéseire a társadalom együttműködésének feltételeiről, a politika felelősségéről és arról, hogy a csordaszellem vagy a józan ész-e az erősebb.
Miért gondolja mostanában sok felhasználó és elemző, hogy az internet elromlott? Mi az az „enshittification”, és mi köze a fake news-hoz, a filterbuborékokhoz, a mesterséges intelligenciához?
A Lányi András szerkesztésében frissen megjelent, Felforgatókönyv című javaslatcsomag megpróbál kiutat mutatni abból a csődtömegből, amit tizenhat év után, egy esetleges kormányváltás után megöröklünk.
A liberális és a konzervatív nézetű társadalmi csoportok mérete között nincs jelentős eltérés, ugyanakkor a két oldal egyre távolabb kerül egymástól.
Az amerikai elnök szerint a közszolgálati műsorgyártók balos propagandát terjesztenek. Csakhogy a durva büdzsécsökkentés tönkreteszi a médiát, amely azokhoz szól, akik hírsivatagokban élnek.
A big data korában egyre többen próbálkoznak hatalmas mintákból jósolni, több-kevesebb sikerrel. Róna Dániel szerint a jó közvélemény-kutatás alapja nem a nagy adatmennyiség, hanem a minta véletlenszerűsége és a kérdőívek kiegyensúlyozottsága.
Viszonylag finom manipulációval, mindössze egy hét alatt a politikai polarizáltság olyan szintjét lehet elérni, mint korábban három év alatt.