Űrhajósokat juttatna a Marsra, de az emberes holdprogramot is megtartaná Jared Isaacman, a NASA következő vezetője
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Űrhajósok Marsra juttatása az elsődleges célja az amerikai űrügynökség kijelölt vezetőjének – hangzott el szerdán egy szenátusi meghallgatáson, amiről a Guardian számolt be. A Donald Trump amerikai elnök által a NASA következő vezetőjének jelölt Jared Isaacman emellett megtartaná az űrhivatal emberes holdprogramját is, az Artemist, ami az évtized végéig újra asztronautákat juttatna a Hold felszínére.
„Ahogy az elnök kijelölte, prioritásként kezeljük majd az amerikai űrhajósok Marsra juttatását, de közben óhatatlanul megszerezzük a képességet a Holdra történő visszatérésére, és mérlegeljük majd a [holdi] jelenlét tudományos, gazdasági és nemzetbiztonsági előnyeit” – mondta Isaacman, aki szerint a holdraszállás és marsraszállás nem vagy-vagy kérdés.
Trump januári beiktatási beszédében meghirdette, hogy kormányzata amerikai űrhajósokat juttat majd a Mars felszínére. Ezzel, mint akkor írtuk, egycsapásra nemzetpolitikai célkitűzéssé emelte a SpaceX vezérének, Elon Musknak a több évtizede dédelgetett álmát a vörös bolygó meghódításáról. A NASA jelenlegi, a Holdtól a Marsig terve, amely még az előző Trump kormányzat alatt körvonalazódott, az Artemis-programot és az azzal megszerzett tapasztalatokat ugródeszkaként használná az első Mars utazáshoz.
Isaacman meghallgatása a szenátus kereskedelemmel, tudománnyal és közlekedéssel foglalkozó bizottsága előtt a lap szerint szokatlanul barátságos hangulatban zajlott. A Muskkal jó viszonyt ápoló milliárdos vállalkozó korábban magánűrhajósként kétszer járt a világűrben a SpaceX Dragon űrhajóján, legutóbb a Polaris Dawn küldetés parancsnokaként, ami több mint 50 éve nem látott távolságba juttatott asztronautákat a Földtől.
A bizottságot vezető republikánus szenátor, Ted Cruz egyetértett Isaacmannel abban, hogy a NASA-nak a lehető leghamarabb vissza kell térnie a Holdra, leginkább azért, hogy Kínát megelőzzék. „Nem a következő űrverseny felé haladunk, hanem már benne vagyunk” – mondta a szenátor, aki szerint a kínai kommunista pártnak eltökélt célja az űrbeli dominancia elérése. „Ha most alapvetően átrendezzük a prioritásainkat, akkor az szinte biztosan egy »vörös Holdat« eredményezne, ami generációkra átadná a terepet Kínának” – tette hozzá Cruz a hidegháborús időket idéző retorikát alkalmazva.
Eközben már javában folynak az Artemis–2 küldetés előkészületei, aminek során 2026 februárjában három amerikai és egy kanadai űrhajós kerülheti meg majd a Holdat a NASA Orion-űrhajójának fedélzetén, lényegében megismételve az Apollo–8 űrmissziót.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
„Jövünk, Mars!”
Donald Trump beiktatásakor meghirdette, hogy egy amerikai űrhajós kitűzi majd a csillagos-sávos lobogót a Marson. Csakhogy egy Mars-utazáshoz döbbenetes nehézségeket kellene legyőzni, és erre még az USA sincs felkészülve. Jövünk, jövünk, de mikor érünk már ide?
Több mint 50 éve nem járt ember olyan messze a Földtől, mint ahová a SpaceX civil űrhajósai készülnek
Kezdődhet az orbitális turizmus: a történelmi Polaris Dawn misszió négy résztvevője nemcsak a világ első magánűrsétájára készül, hanem arra is, hogy a Van Allen-övön áthaladva rajtuk teszteljék az űrsugárzás hatását az emberi egészségre.
Miközben Trump megnevezte jelöltjét a NASA élére, újra elhalasztották a holdra szállást
Jelen állás szerint legkorábban 2027-ben juthat el újra ember a Holdra, a milliárdos űrturista, Jared Isaacman vezetésével. Elon Musk természetesen ezen is nagyot nyerhet.
