zöldségportré

Szilva, a méltatlanul hanyagolt csodagyümölcs

Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.

Riadó, érik a som!

A somfából régen gereblyét, baltanyelet és pásztorbotot faragtak, sőt egy legenda szerint Krisztus keresztje is ebből készült. A nyári erdőszél fanyar gyümölcse kétszer annyi aszkorbinsavat tartalmaz, mint a narancs, a belőle nyert lében pedig tízszer annyi kalcium található, mint más gyümölcslevekben. Pálinkának és lekvárnak is kiváló.

Az uborkaszezon legfényesebben ragyogó sztárja: az uborka

Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.

Az őszi erdő titkos superfoodja: a csodálatos májgomba

A Fistulina hepaticát kevesen ismerik, pedig már látványra is egészen különleges: az enyhén savanykás ízű gomba felvágva úgy néz ki, mint a sonka vagy a kolozsvári szalonna, 30 százalékkal több fehérjét tartalmaz, mint egy szelet bélszín, tele van B- és D-vitaminnal, foszforral, káliummal, és még vérzik is. Itt a szezon!

Magyar sikerzöldség köhögésre, reumára, húsvétra: a tüneményes torma története

A sokáig jobbára orvosságként kezelt torma gyökerei messzire vezetnek: központi szerepet tölt be a húsvéti asztalon, a zsidó gasztronómiában és egyes közép-európai népszokásokban is. A gyökérről sokan úgy vélik, hogy a mai Magyarország területéről indult világhódító útjára, nem csoda, hogy Európában valódi tormanagyhatalomnak számítunk.

A szegények gyámolítója, a sebek gyógyítója: a csodálatos káposzta

Vannak dolgok, amiket észre sem veszünk, annyira hétköznapinak tűnnek: ide tartozik a káposzta is. A kínaiak, a görögök és a kelták is ették, orvosságként is használták, de még a reneszánsz mestert, Rabelais-t is megihlették a káposztafejek. Nagyjából mindenki evett káposztát, de nem mindenki ugyanolyat, így nem is csoda, hogy számtalan babona és népszokás kötődik hozzá.