Mit köszönhetünk a marháknak?
Az emberiség története összefonódik a szarvasmarháéval, és mára egymilliárd él belőlük a Földön, de jótéteményeik mellett van egy hatalmas bűnük is.
Az emberiség története összefonódik a szarvasmarháéval, és mára egymilliárd él belőlük a Földön, de jótéteményeik mellett van egy hatalmas bűnük is.
A szibériai származású fűszernövény a 14. században hódította meg Európát, olyannyira, hogy a franciák a fűszerek királyának nevezték. Különleges íze és kiváló élettani hatása mellett a tárkony természetesen a sárkánymarásra is jó.
Parázna gondolatok, kéziratos formában fennmaradt receptek, szörnyülködő francia szakácsok, a pizza megszentségtelenítése és Ed Sheeran tetoválása: minden, amit tudni érdemes a kecsapról. Vagy kecsöpről.
Kevés olyan zöldség létezik, amiért egy emberként és istenként rajongott Apicius, Arisztotelész és Aphrodité: beválik a fokhagymaszag ellen, vitaminbomba, bőven terem, télen is hozzáférhető, ruhát is lehet vele festeni, és még pirosat is pisilhetünk tőle.
A görögök és a rómaiak is sonkáztak, a kínaiak is sonkáztak, egy ideje a fél világ sonkázik, húsvétkor pedig még az is sonkázik, aki nem akar. De miért éppen a sonka, és miért nem nyúl, bárány vagy tengerimalac?
Ha ősz, akkor tök, attól függetlenül, hogy faragjuk-e vagy sem. De honnan jött, hol van, és hová tart a tök, és mit eszünk rajta?
Az első tavaszi zöldségnek az idők során számtalan gyógyhatást tulajdonítottak. Meghűlés? Köhögés? Szívproblémák? Stressz? Skorbut? Hepatitisz? Rák? Retek!
Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.
A somfából régen gereblyét, baltanyelet és pásztorbotot faragtak, sőt egy legenda szerint Krisztus keresztje is ebből készült. A nyári erdőszél fanyar gyümölcse kétszer annyi aszkorbinsavat tartalmaz, mint a narancs, a belőle nyert lében pedig tízszer annyi kalcium található, mint más gyümölcslevekben. Pálinkának és lekvárnak is kiváló.
Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.
Megóvja a jószágot a féregtől, megmondja, ki a boszorkány a faluban, előzi az ördögöt, szerencsét hoz a friss házasoknak, és alig létezik betegség, amit a babonák szerint ne gyógyítana: virágzik a bodza!
Kevés megosztóbb gyümölcs létezik a naspolyánál: a rómaiak imádták, a 17. századi holland festészet az erkölcsi romlás és a prostitúció szimbólumaként használta, a franciáknak és az angoloknak pedig, élükön Shakespeare-rel, a kutya ánusza jutott róla az eszébe. Itt a november, itt a szezon!
A Fistulina hepaticát kevesen ismerik, pedig már látványra is egészen különleges: az enyhén savanykás ízű gomba felvágva úgy néz ki, mint a sonka vagy a kolozsvári szalonna, 30 százalékkal több fehérjét tartalmaz, mint egy szelet bélszín, tele van B- és D-vitaminnal, foszforral, káliummal, és még vérzik is. Itt a szezon!
Kevés csodálatosabb dolog van a lófinggombánál: akkorára is megnő, mint egy focilabda, gyakorlatilag lehetetlen összekeverni valami mérgező fajtával, rántva olyan, mint egy bárányfelhő (rántott bárányfelhő), a népi gyógyászat pedig Kínától Magyarországig hatékony vérzéscsillapítóként ismeri.
Depresszió, szorongás, ájulás, kóma, epilepszia, gyomorgörcs, hátfájás, puffadás, étvágytalanság, bélférgek, álmatlanság, bélrenyheség, bőrpállás, bőrrepedés, hányinger, köhögés, láz, migrén, asztma, daganatos betegségek, kankó, mondabeli szörnyek és másnapos pizza: nincs a világon olyan nyavalya, amire ne lenne jó a tüneményes bazsalikom.