Őszinek hívják, nyáron érik, mi az?
Az őszibarack latin neve perzsa eredetről árulkodik, mégis kínai. De hogyan jutott el Magyarországra és Amerikába?
Az őszibarack latin neve perzsa eredetről árulkodik, mégis kínai. De hogyan jutott el Magyarországra és Amerikába?
„Az átlagos magyar embernek még mindig nem alakult ki a spárgaevő-kultúrája” – panaszkodott tavaly a Vidéki Élet magazin, pedig már az 1600-as években is írtak magyarul a zöldségről, aminek a rómaiak 24 gyógyhatást tulajdonítottak.
Karinthy Frigyes érzékeny búcsújában a dinnyét némi rosszindulattal és teljes joggal a tökkel hozta atyafiságba, ám ő a görögre gondolt. De mi a helyzet a sárgával, a nyári szezon megosztó gyümölcsével, ami, csak hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, valójában zöldség?
Amilyen gyanakvással fogadta Európa a burgonyát, olyan fényes karriert futott be: William H. McNeill történész egyenesen történelemformáló zöldségnek tekintette, de a viktoriánus angolok még köszvény ellen is hatásosnak tartották.
Az emberiség története összefonódik a szarvasmarháéval, és mára egymilliárd él belőlük a Földön, de jótéteményeik mellett van egy hatalmas bűnük is.
A szibériai származású fűszernövény a 14. században hódította meg Európát, olyannyira, hogy a franciák a fűszerek királyának nevezték. Különleges íze és kiváló élettani hatása mellett a tárkony természetesen a sárkánymarásra is jó.
Parázna gondolatok, kéziratos formában fennmaradt receptek, szörnyülködő francia szakácsok, a pizza megszentségtelenítése és Ed Sheeran tetoválása: minden, amit tudni érdemes a kecsapról. Vagy kecsöpről.
Kevés olyan zöldség létezik, amiért egy emberként és istenként rajongott Apicius, Arisztotelész és Aphrodité: beválik a fokhagymaszag ellen, vitaminbomba, bőven terem, télen is hozzáférhető, ruhát is lehet vele festeni, és még pirosat is pisilhetünk tőle.
A görögök és a rómaiak is sonkáztak, a kínaiak is sonkáztak, egy ideje a fél világ sonkázik, húsvétkor pedig még az is sonkázik, aki nem akar. De miért éppen a sonka, és miért nem nyúl, bárány vagy tengerimalac?
Ha ősz, akkor tök, attól függetlenül, hogy faragjuk-e vagy sem. De honnan jött, hol van, és hová tart a tök, és mit eszünk rajta?
Az első tavaszi zöldségnek az idők során számtalan gyógyhatást tulajdonítottak. Meghűlés? Köhögés? Szívproblémák? Stressz? Skorbut? Hepatitisz? Rák? Retek!
Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.
A somfából régen gereblyét, baltanyelet és pásztorbotot faragtak, sőt egy legenda szerint Krisztus keresztje is ebből készült. A nyári erdőszél fanyar gyümölcse kétszer annyi aszkorbinsavat tartalmaz, mint a narancs, a belőle nyert lében pedig tízszer annyi kalcium található, mint más gyümölcslevekben. Pálinkának és lekvárnak is kiváló.
Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.
Megóvja a jószágot a féregtől, megmondja, ki a boszorkány a faluban, előzi az ördögöt, szerencsét hoz a friss házasoknak, és alig létezik betegség, amit a babonák szerint ne gyógyítana: virágzik a bodza!