Keményen bírálta Freund Tamást, az MTA elnökjelöltjét Kertész János az akadémia tiszújító közgyűlésén

Alig valaki szólt hozzá kritikusan a vitához a Magyar Tudományos Akadémia hétfői, július 6-i tisztújító közgyűlésén a Qubit forrásai szerint. Korábban Simon Tamás, az MTA kommunikációs vezetője azt írta, hogy a közgyűlés „rendben zajlott”.

A július 1-jén függőben maradt, majd hétfőn folytatott közgyűlésen a tagok azt vitatták meg, hogy a két versenyben maradt elnökjelölt közül melyik lenne alkalmasabb az akadémia vezetésére: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kognitív tudományi tanszékét alapító, jelenleg a CEU professzoraként dolgozó Széchenyi-díjas nyelvész-pszichológus Pléh Csaba, vagy az ugyancsak Széchenyi-díjas és kétszeres Prima Primissima-díjas Freund Tamás neurobiológus, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

Annak ellenére, hogy a tisztújítás és az elnöki posztra pályázó Freund megnyilvánulásai a magyar tudományos életben szokatlan vihart kavartak, forrásaink az elnökválasztást megelőző vitát inkább kudarcosnak és lehangolónak látták, amely „a várakozásoknak megfelelően teljes passzivitásba fulladt”.

Csak Kertész János, a CEU hálózatkutatója, az MTA rendes tagja szembesítette például nyílt színen az Orbán-barát jelöltet, Freundot a társadalomtudósokat elítélő állításaival. Az elnökjelölt nemrég a Mandinernek adott interjúban illette kritikával a kormányt kritizáló, emellett szerinte rosszul teljesítő társadalomtudósokat. Ahogy korábban egy a miniszterelnöknek írt levélben, most is azt állította, hogy „azok (a kutatók), akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni”.

Botrányos felfogás, alkalmatlan jelölt

Freund szavai ellen vasárnap 67 természet- és társadalomtudós tiltakozott nyílt levélben, a hétfői közgyűlési vitán azonban forrásaink szerint csak Kertész, majd nyomában maga Freund hozta szóba a témát. A Qubitnek eljuttatott beszédben a hálózatkutató elsőként felidézte Freund Orbán Viktornak szóló, másfél évvel ezelőtti leveléből a következő mondatot (amiért az elnökjelölt korábban bocsánatot is kért):

„A kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.”

Kertész szerint a fenti mondat többszörösen botrányos, mert egyrészt egész intézetekről, kutatócsoportokról állítja, hogy gyengén teljesítenek, másrészt többes szám első személyben állítja, hogy valakik meg akarnak tőlük szabadulni, anélkül, hogy tudni lehetne, kik és milyen kritériumok alapján határozzák meg a tudományos teljesítmény színvonalát. Kertész feltette a kérdést, vajon kikre vonatkozik a többes szám első személy – netán azokra, akiket zavarnak a kormány befolyásától független, tudományos elemzések?

Kertész szerint Freund amellett érvelt a levélben, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter stratégiája hibás: nem lehetetleníti el eléggé bizonyos kutatóintézetek és -csoportok munkatársait, így azok „tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot”. Kertész szerint a mételyezés kifejezés használatát a maga hátborzongató asszociációs tartományával együtt még meg lehet bocsátani, de a gondolatmenetet már nem: azt tudniillik, hogy valaki „igényt tart arra, hogy megítélje tőle távol álló tudományterületeken a teljesítmény színvonalát, miközben politikai szempontokra támaszkodik, és így akar sorsokról dönteni”. Kertész szerint mindezek miatt Freund alkalmatlan az MTA elnökségére.

Mint mondta, időnként elhangzik az érv, miszerint az akadémiának a jelenlegi miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló elnök lenne előnyös, ez a jó viszony szerinte Freund esetében kétséges, hiszen „a miniszterelnök az MTA ügyében még csak nem is fogadta”. A hálózatkutató emellett magát az elvet sem tartja helyesnek, szerinte éppen a megváltozott körülmények miatt fontos most különösen az MTA függetlensége, mert csak így van remény arra, hogy a magyar tudománynak és a tudomány szabadságának a képviseletében megfelelő súllyal fel tudjon lépni. Az akadémiának független, integráló elnökre van szüksége, aki valamennyi tudományághoz megfelelő alázattal, támogatólag viszonyul – zárta a beszédet Kertész.

Kertész hozzászólása után Freund biztosította a hallgatóságot, hogy ő mindenkit elfogad, aki elég jól teljesít, felszólalásában azonban nehezményezte, hogy aláírtak ellene. Forrásaink szerint a bölcsész tagok között sem volt senki, aki elmondta volna azt a korábban felmerült igényt, hogy a matematikus Lovász László, a fizikus Pálinkás József és a neurológus, farmakológus Vízi E. Szilveszter után itt lenne az ideje egy társadalomtudós vagy bölcsész elnöknek az akadémia élén.

Néhány óra múlva eredményhirdetés

A hétfő délután 4 órára kitűzött elektronikus szavazás – amelyet a koronavírus-járványra való tekintettel rendeltek el, és többen vitatták az intézkedést – bő egy órát csúszott, és jelen pillanatban is tart még. Amikor kedden késő délután – az MTA legfrissebb közlése szerint este negyed 7-kor – lezárul a 24 órás szavazási periódus, összesítik és kihirdetik az eredményt.

A két versenyben maradt jelölt június 18-án online bemutatkozás keretében ismertette programját. A korábban az MTA főtitkár-helyettesi posztját ellátó Pléh a demokratikus működésmódban, az MTA erővel elszakított kutatóhálózatában dolgozó fiatal kutatókkal ápolt jó viszonyban és a külföldi kapcsolatok szélesítésében és ápolásában látná az MTA jövőjét.

Freund, az MTA jelenlegi élettudományi alelnöke is sokat foglalkozott a kormányzattal való együttműködés visszaállításának lehetőségeivel, bár azt is jelezte, nem tudja garantálni, hogy elnökké választása esetén jelentősen tudná javítani az MTA és a magyar kormány utóbbi két évben megromlott kapcsolatát.

Az MTA közlése szerint az 555 szavazásra jogosult tag közül minden eddiginél többen, 412-en vettek részt a július 6-i online közgyűlésen, forrásaink szerint a létszám néha még ennél is nagyobb volt. Kérdés persze, hogy közülük hányan és hogyan fognak szavazni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás