A 10–18 éves korosztályt érintő iskolatípusokban mostantól nem lehet reggel fél 9 előtt elkezdeni a tanítást. A döntéstől az alváshiánnyal küzdő kamaszok fizikai és mentális egészségének megőrzését és javítását várják.
A lezárások alatt átlagosan 75 perccel többet aludtak a svájci középiskolások, amitől annyit javult a jóllétük, hogy az az elszigeteltségből fakadó mentális egészségromlást is ellensúlyozta. Vannak szakértők, akik szerint délelőtt 10-11 óra előtt nem szabadna elkezdeni a tanítást.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
A tanárok szakszervezete haladékot kért és kapott a polgármestertől, hogy jobban felkészülhessenek a tantermi és digitális oktatásra. Így az 1,1 millió New York-i diáknak szeptember 21-én kezdődik a suli.
Az otthontanulás időszakában a tanárok erejükön felül teljesítettek, és közben számtalan egyéni megpróbáltatással szembesültek, csakhogy egy tanár nem ismerheti be, hogy problémákkal küzd, hiszen a szülők rábízták a gyereküket. A tanárszereppel társadalmi szinten egyszerűen nem összeegyeztethető az az állapot, hogy a tanár nincs jól. Pedig megesik, hogy nagyon nincs jól.
Az oktatási kormányzat az iskolákra hárítja a felelősséget a járvány elleni védekezésben, ráadásul az EMMI erősen hiányos, több pontjában megvalósíthatatlan intézkedési terve csak ajánlásokat tartalmaz.
A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a felső tagozatosok és a gimnazisták esetében hordoz kockázatokat az iskolák megnyitása, de az alsó tagozatosok iskolába járása járványügyi szempontból az egyik legkevésbé veszélyes közösségi tevékenység.