A globális CO2-kibocsátás egyötödéért a nagy multik külföldi gyárai felelnek
A világ legnagyobb multinacionális cégei kiterjedt ellátási lánccal rendelkeznek, és üzemeiket gyakran fejlődő országokba szervezik ki. Ezek a külföldi gyárak felelősek az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának egyötödéért, így a nyugati vállalatok egyben a kedvezőtlen kibocsátási mutatókat is kiszervezik szegényebb országokba – derült ki egy a Nature Climate Change-ben megjelent friss tanulmányból.
A londoni University College (UCL) és a Tiencsini Egyetem közös kutatása szerint a multiknak óriási szerepe lehet a klímaváltozás hatásainak csökkentésére irányuló tervek sikerében, de ehhez arra van szükség, hogy a felelősségvállalás megtörténjen, és elismerjék: attól még, hogy a külföldi beszállítóik országának tulajdonítják a kibocsátást, a vállalat felel érte. A kutatók szerint az, ha a kiszervezett károsanyag-kibocsátást is a vállalat székhelyének országához számítanák, a fenntarthatóság irányába motiválná a cégeket.
„Ha a világ legnagyobb cégei vezető szerepet vállalnának a klímaváltozás elleni harcban, például az ellátási láncuk energiahatékonyságának javításával, annak óriási hatása lenne a kibocsátások csökkentésére irányuló törekvésekre” – mondta Dabo Guan, a UCL klímaváltozásügyi közgazdásza, a tanulmány egyik szerzője.
Guan szerint az óriásvállalatok a saját deklarált klímapolitikájukat sem veszik figyelembe, amikor a külföldön létesített üzemekről van szó. Ha azonban a gyárakba befektető cégek hazájához számítanák ezek kibocsátási adatait is, akkor a multik jobban elszámoltathatók lennének az általuk generált összes károsanyag-kibocsátásért.
Csökkennek a kibocsátások, csak túl lassan
A kutatók 2005 és 2016 közötti adatokat elmezetek, és arra jutottak, hogy a multinacionális cégek külföldi szén-dioxid-kibocsátásai 2011-ben értek a csúcsra, akkor a teljes globális kibocsátás 22 százalékáért feleltek. 2016-ra ezek aránya 18,6 százalékra csökkent, ami a zöld technológiák apró térnyerésének és az ellátási láncok deglobalizációs trendjének köszönhető.
Az elmúlt években azonban jelentősen nőttek a fejlett országokban működő vállalatok fejlődő országokban létesített üzemeinek kibocsátásai. Az amerikai cégek indiai károsanyag-kibocsátása például 2011 és 2016 között 48,3 millióról 70,7 millió tonnára nőtt. A kínai gyárak délkelet-ázsiai kibocsátása ugyanebben az időszakban 0,7 millióról 8,2 millió tonnára emelkedett.
A konkrét példák között a Coca-Cola és a PepsiCo külföldi kibocsátásait említik, amelyek együttesen majdnem elérik a teljes kínai és amerikai élelmiszeripari kibocsátás szintjét. A kutatók szerint a multik hozzáállása a környezetvédelemhez nagyon lassan változik, a Coca-Cola így hiába csökkentette teljes károsanyag-kibocsátását 19 százalékkal 2010 és 2017 között, ez a tempó a jövőben nem lesz elég.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: