Most állítottuk előre az órákat utoljára – írtuk magabiztosan egy évvel ezelőtt, 2020. március 30-án. Akkor ugyanis úgy állt a helyzet, hogy 2021-től megszűnik az Európai Unióban az óraátállítás gyakorlata – tekintettel az élettani és gazdasági érvekre, valamint arra, hogy a több mint egy évszázada rögzült eljárás hátrányai már felülmúlták az előnyöket, és a lakossági támogatása is elenyésző volt.

Itt vagyunk 2021-ben, és vasárnap hajnali 2 órakor hirtelen ismét 3 óra lesz, elkezdődik tehát egy újabb nyári időszámítás azzal a nappal, amikor sokan úgy érzik, hogy versenyt futnak az idővel. És ez még a legkevesebb, az időszámítások váltogatását ellenzők szerint a gyakorlat számos további hátránnyal jár:

• Nem spórol meg annyi energiát, mint valaha, mivel a világítás áramigénye ma már eltörpül a többi elektromos berendezésé és a légkondicionálásé mellett.
• Rövid távon egészségügyi problémákat okozhat az arra érzékenyeknél, és akár négy hétig is eltarthat, amíg az emberi szervezet megszokja az új időszámítást.
• A nyári időszámításra való átállás után több munkahelyi és közúti baleset történik (utóbbit azonban az Országos Rendőr-főkapitányság néhány éve tagadta).
• Gondot okoz az állattartásnál is, például a fejési idők betartásánál.
• Az átállítás utáni időszakban több szív- és érrendszeri akut probléma merül fel.

Mivel az Európai Parlament már 2019. márciusban jelentős többséggel (410-192 arányban) megszavazta az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, tavaly ilyenkor már csak formaságnak tűnt, hogy a szabályozás részleteit is kidolgozzák, nevezetesen: a nyári vagy a téli időszámítás állandósuljon-e a kontinensen, esetleg legyen-e tagállamonként vagy Kelet- és Nyugat-Európában eltérő rendszer.

A koronavírus-járvány azonban ennek az ügynek is keresztbe tett, nincs róla elfogadott tanácsi álláspont, és egyik soros elnökség sem tárgyalta a kérdést 2021 első feléig. Úgy tűnik tehát, hogy idén az EU már nem fogja újraszabályozni az óraátállítást, a legjobb esetben októberig történhet valami, de ez nem valószínű. A téma európai parlamenti felelőse, a svéd szociáldemokrata David Johanson az Eurológusnak azt mondta, hogy ha a 2021 második felében soron következő, szlovén elnökség napirendre veszi a témát, talán még idén rendeződhet a kérdés.

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő munkatársai nemrég a 24-nek elmondták, hogy a kérdés egyik uniós testület előtt sincs napirenden a portugál elnökség végéig, vagyis június 30-áig, ugyanis az EU minden döntési szintjén és erőforrásával a járvány nehézségeit igyekeznek csökkenteni, és „senki nem akarja még ezzel is bonyolítani az amúgy is kemény helyzetet”. Hasonlóan nyilatkoztak az Irish Times által idézett európai tisztviselők is: „vannak ennél fontosabb ügyeink is jelenleg”. A héten a Kormányinfón is szóba került a kérdés, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszából sem derült ki semmi új, ami arra utalna, hogy a háttérben komoly egyeztetések zajlanak.

Európai időzóna-dezintegráció

Az Európai Bizottság előtt utoljára 2019. decemberben volt napirenden az óraátállítás eltörlése, és a diplomaták már akkor is egyetértettek abban, hogy a tagállamoknak több időre van szükségük az átállás megtervezésére és a felkészülésre. Az óraátállítás eltörlését az Európai Bizottság jóváhagyása mellett meg kell előznie egy igen nehéznek ígérkező egyeztetési körnek is az uniós kormányfőkből és államfőkből álló Európai Tanácsban, a tagállamok között ugyanis nincs egyetértés abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás állandósuljon.

Csak egy példa: Magyarországon a nyári időszámítás a támogatottabb, és voltak arra utaló kormányzati nyilatkozatok, hogy azt állandósítanák – máskülönben nyári hajnalokon nem 4-kor, hanem már 3-kor világosodna, és a nap este fél 9 helyett már este fél 8 körül lemenne, igaz, azzal sem kellene számolni, hogy téli reggeleken sötétben kell iskolába menniük a gyerekeknek. Az előzetes jelzések szerint ugyanígy gondolkodik Horvátország és Ausztria, ám a velünk egy hosszúsági körön elhelyezkedő Szlovákia, valamint Szlovénia a téli időszámítást állandósítaná.

És akkor még nem beszéltünk a jelenleg a kelet-európai időzónába tartozó Romániáról (és Bulgáriáról, Görögországról, Finnországról, balti államokról), ahová belépve a továbbiakban nem kellene átállítani az óránkat – feltéve, hogy ezekben a téli időszámítást állandósítanák, míg nálunk a nyárit. Ha viszont fordítva történne, mindjárt két óra lenne a különbség.

Vajon hova álljanak a belgák, franciák, spanyolok, akiknél – a jelenlegi időzóna nyugati szélén – a nyári napforduló környékén este fél 10-kor megy le a nap? Görögországban és Cipruson pedig eleve csak a lakosság kisebbik fele támogatja, hogy megszüntessék az óraátállítást. A nyugat-európai időzónába tartozó Írország kormánya szintén ódzkodott az óraátállítás eltörlésétől attól tartva, hogy a Brexit óta különutas Egyesült Királyság miatt majd állítgatni kell az órát Észak-Írország és Írország között (bár úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben az EU-val együtt mozdul az Egyesült Királyság is). Az a káosz, amit a tagállamonként eltérő időszámítás előidézne, nyilván elkerülendő, az Európai Tanács kiegyezése nélkül tehát nincs előrelépés.

A tudomány közbeszólna

Az évi kétszeri óraátállítás kedvezőtlen élettani hatásait már kevesen vitatják. A tavaszi óraátállítással járó korábbi kelés közben a melatonintermelés fennmarad, és csak egy kis idő elteltével áll át, emellett a mellékvesekéregben termelődő gyulladáscsökkentő glükokortikoid szintje is alacsony marad. Az esti fáradtsággal járó őszi óraátállítás a sebezhetőbb embereket, az időseket, gyerekeket, csecsemőket viseli meg elsősorban, az alvászavarokkal és szervi betegségekkel küzdőket pedig mindkét átállás meggyötri.

Az időzónákhoz tartozás mindig is inkább politikai-gazdasági kérdés volt, mint tudományos, Spanyolországnak és a Benelux államoknak például a nyugat-európai időzónához kellene tartoznia földrajzilag, nem a mi közép-európainkhoz. A közelgő átállás esetében is ez lehet a meghatározó szempont, szemben a tudományos állásponttal, amely Magyarország esetében a téli (vagy standard) időszámítás állandósítását tartja helyesnek még akkor is, ha a Qubit olvasóinak többsége, de a teljes lakosság csaknem kétharmada is a hosszú nyári estéket és sötét téli reggeleket pártolná inkább.

Az óraátállítás eltörlését alapvetően támogató Magyar Alvásszövetség szerint „az alváskutatói és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye, hogy az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő”.

Ennek oka egyfelől, hogy a téli időszámítás az „eredeti”, amely csillagászati törvényeken alapul. A téli sötét reggeleken erőltetett felkelés élettanilag hátrányos, és egyre több tudományos bizonyíték van arról, hogy a túl korai ébredés, ahogy a késő esti napfény is, rosszul hat a közérzetre, a szellemi frissességre, az iskolai, sőt a gazdasági teljesítményre is. A tevékeny órák ugyanis a természetes fénnyel szinkronizáltak, ennek pedig a jelenlegi téli időszámítás jobban megfelel.

Akármelyik időszámítás is állandósul, annyi biztos, hogy a téliről a nyárira való, kevesebb alvással járó átállás egészségügyi különféle ártalmaira számos korábbi tanulmány rámutatott már. Az éjszaka megrövidítése mindenekelőtt bizonyítottan megzavarja a cirkadián ritmust. A svéd felnőttek körében emellett 4 százalékkal gyakrabban fordul elő szívroham a tavaszi óraátállítást követő héten. A nyári időszámításra való átállás idején a fáradt emberek több időt töltenek a munkahelyükön céltalan internetezéssel, bár ez a 2012-es eredmény talán kevésbé releváns a folyamatos internet-túladagolással járó világjárvány korszakában. A munkahelyi balesetek gyakoriságát is az óraátállítással szokták összefüggésbe hozni, de a kanadai Ontarióban erre nem találtak bizonyítékot. Finnországban a munkahelyi balesetek gyakorisága szintén nem mutatott összefüggést a nyári időszámításra való átállással.

Több stressz és kevesebb elhízott gyerek

A napfelkelte időpontja a kortizolszinttel is korrelál: egy átfogó vizsgálat szerint ha a napfelkeltét mesterségesen későbbre hozzák (és ezzel jár a nyári időszámítás), emelkedik a stresszhormon szintje, minden óra késedelemmel körülbelül 5 százalékot.

Ám az állandó nyári időszámításnak is lehetnek előnyei, például csökkentheti a gyerekkori elhízást és az abból következő népegészségügyi problémákat. Egy 9 országban összesen 23 ezer gyereket és tinédzsert vizsgáló kutatás szerint többet sportolnak a gyerekek, ha esténként tovább van világos, és ugyanerre jutott egy csak brit gyerekeket vizsgáló kutatás is 2012-ben.

A lakosság jókedvét tehát a nyári időszámítás állandósítása szolgálná, az egészségét viszont nem feltétlenül. Egyelőre abban a tekintetben is eltérnek az álláspontok, hogy vajon a koronavírus-járványban felborult időbeosztás inkább megkönnyíti, hogy az ember elviselje a holnap hajnali idő-előretekerést, vagy épp ellenkezőleg: 2020 és 2021 után ez a vegzatúra már tényleg mindennek a teteje.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Programajánló. Az Energiahajó legújabb részében szakértőink arról vitáznak majd, hogy az adófizetők számára milyen valós költségei vannak az erősen környezetszennyező és veszteséges Mátrai Erőmű működtetésének, és van-e realitása a legújabban 2025-re várt zöldítési kísérleteknek? Március 29-én, hétfőn 18:00-tól Facebook Live-on. Ne maradj le!