Napozás és hajóroncs a Duna kellős közepén – ritkán látható fotókon a több helyen rekordalacsony vízállású folyó
A klímaváltozás korában egyre gyakoribb és súlyosabb aszály nemcsak a tavakra vagy a szántóföldekre, hanem a folyók vizére is kíméletlen hatással bír, és a Rajna vagy a Pó után a Dunát is elérte az augusztusi szárazság: Szerbiában az energiaellátást veszélyezteti a minimális vízállás, Bulgáriában rekordalacsony szintet ért el a folyó, Vámosszabadinál egy második világháborús hajóroncs bukkant a felszínre, míg Budapesten az elmúlt két hétben a felére (az augusztus 4-i 129-ről az augusztus 18-án reggel mért 64 centiméterre) csökkent a Duna vízállása.
Budapesten hosszú évtizedekig az 1947. november 6-án mért 51 centiméteres vízállás volt a Duna negatív rekordja, amit először 2018. október 19-én regisztrált 41 centiméteres adat döntött meg, majd október 25-én egészen 33 centiméterig süllyedt a Duna vize a fővárosban – máig ez számít az abszolút rekordalacsony szintnek.
A Margit hídnál ilyenkor kisebb szigetek jönnek létre, ami vonzza a dunai látképeket a folyó közepéről elkészíteni kívánó látogatókat.
A Győr közelében található Vámosszabadinál 2018 októbere után újra előbukkant a Duna vize alól az a második világháborús hajóroncs, amely 1945 márciusában süllyedt a folyó fenekére.
A Vízügy előrejelzése szerint azonban a hétvégére várt esőzések miatt „szombattól határozott vízállás-emelkedés valószínűsíthető” a Dunán.
A Vajdaságban a Reuters beszámolója szerint a biológiai életképesség határértékét súrolja a Duna vízállása.
Újvidéken (Novi Sad) jó, ha derékig ér a Duna vize, és az emberek a folyó közepe felé egyre haladó kiszáradt szakaszokra járnak napozni, megmártózni vagy kutyás programot tartani.
Szerbiában a vízi közlekedést és teherszállítást is megnehezíti a Duna alacsony vízállása, márpedig az ország áramellátásának kétharmadát kitermelő hőerőművekbe ezen az útvonalon szállítják a szenet.
„Már majdnem a teljes mederkotrási kapacitásunkat bevetettük, és azért küzdünk, hogy a vízi útvonalak teljes hosszukban hajózhatók maradjanak” – mondta Velkjko Kovacevic, a szerb infrastrukturális és közlekedési miniszterhelyettes a Reutersnek.
Szerbiában a villamos energia második legfontosabb forrását a vízerőművek jelentik, és az EPS közműszolgáltató jelentése szerint az aszály miatt idén augusztusban már 27 százalékkal alacsonyabb a termelés az előző év azonos időszakához képest.
Bulgáriában szintén idén augusztusban dőlt meg a Duna legalacsonyabb vízállásának 1941-es rekordja. A bulgáriai WWF szerint hatalmas károkat okoz, hogy a Dunában a szaporodási időszak kezdetén annyira ki van száradva, hogy nem képes vízzel megtölteni a közeli tavakat, ami több száz állatfaj túlélését veszélyeztetheti. A makrélák ikráinak számában például 90 százalékos csökkenést észleltek az előző két évhez képest.
Kiszáradhat-e a Balaton? Folytatódnak a Qubit interaktív tudományos estjei, a Lájvok. Szeptember eleji eseményünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Lesz mellé zene, bár és tudományos csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, a Fb-eseményt pedig itt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
