Nyugalom, nem keletkezik flurona szupervírus a covidos és influenzás kettős fertőzésekből

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Ahogy az északi féltekén beköszöntött a tél, a szigorú járványügyi korlátozások hiányában a koronavírus mellé megérkeztek a megszokott légúti megbetegedést kiváltó kórokozók, így az influenza is. Az elmúlt napokban a nemzetközi és a magyar médiát is bejárta az úgynevezett flurona híre, vagyis az olyan esetekről szóló beszámolók, amikor egy-egy emberben egyszerre mutattak ki koronavírusos és az influenzás fertőzést. 

Nem új jelenségről és nem a vírusok kombinálódásáról van szó, de a viszonylag kevés eddigi esetszám miatt felvetődik a kérdés, hogy mi az ilyen kettős fertőzések lefolyása és klinikai hatása. Eközben arról is egyre több információnk van, hogy a covidos betegeknek a gyakoribb, másodlagos, baktériumok által okozott fertőzések nagyobb kockázatot jelenthetnek.

Egyszerre fertőzhet az influenza és a koronavírus, de kombinálódni nem tudnak

Magyarországon elsőként a Neumann Labs diagnosztikai cég január 3-i közleményéből lehetett fluronás esetekről hallani – a beszámoló szerint két 30 év alatti betegnél egyszerre mutatták ki a koronavírusos és az influenzás fertőzés jelenlétét –, míg külföldön izraeli és amerikai esetek nyomán merült fel a különösen hangzó kifejezés.

A fluronás eseteknél teljesen különálló fertőzésekről van szó, amelyekért két eltérő légúti vírus felel. A szezonális influenzát az Orthomyxoviridae víruscsaládba tartozó alfa (A) és beta (B) influenzavírusok, a covidot pedig a beta-koronavírusokhoz tartozó SARS-CoV-2 okozza. A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni, így egyáltalán nem kell a flurona szupervírus megjelenésétől tartani. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik emberi nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.

A kettős fertőzések jelensége a covidjárvány során sem újdonság, olyannyira, hogy kínai egészségügyi szakemberek már a járvány kezdeti fázisában, 2020 januárjában találkoztak ilyenekkel. A szakemberek közleményben figyelmeztettek arra, hogy a 2002 és 2004 között járványt okozó SARS vírus tapasztalatai alapján az influenzás és koronavírusos kettős fertőzésekre külön figyelmet kell fordítani. Nem sokkal később, 2020 májusában spanyol szakemberek számoltak be négy hasonló esetről a The Lancet orvosi folyóiratban. Azt, hogy mennyire keveset tudunk az ilyen kettős fertőzésekről, jól jelzi egy 2020 decemberében, indiai kutatók által végzett, a szakirodalmat áttekintő metaanalízis, amely külön kiemelte a fluronáról rendelkezésre álló adatok nagyon gyenge minőségét. Egy újabb, a Frontiers in Medicine folyóiratban 2021 júniusában közölt tanulmány csak 29 kettős fertőzéses esetet talált, ami annyira kis mintát jelent, hogy azok klinikai hatását ebből nem tudjuk megérteni.

Ahogy az a 2020–2021-es influenzaszezon elmaradása után várható volt, az elmúlt hetekben az északi féltekén, így Európában is jelentősen erőre kapott az influenza, amely a koronavírus omikron variánsának terjedésével együtt a kettős fertőzések számát is jelentősen megnövelte. Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt két év tapasztalatai alapján mennyire kell ezektől tartani, és hogyan viselkedik a két különböző családba tartozó vírus ilyen kettős fertőzések esetén a szervezetben. 

„A koronavírus-járvány korábbi hullámaiban a közösségi érintkezést korlátozó intézkedések és a maszkviselés gyakorlatilag megakadályozták az influenza járványos terjedését. Ennek köszönhetően az influenza elleni védettség lényegesen gyengülhetett a népességben, és az első jeleit már látjuk is annak világszerte, hogy a korlátozások feloldása után emiatt az átlagosnál erősebb influenzajárványok várhatók (akár a „hagyományos” influenzaszezonon kívül is). Arról egyelőre nem sok ismeretünk van, hogy az influenzával és koronavírussal való együttes fertőződés lefolyása hogyan alakul – az eddig felismert néhány eset nem tűnt veszélyesnek, de még nincs elég adat ahhoz, hogy ebből általánosíthassunk. Optimista nézőpontból az ismeretek hiánya biztató: az eddigi esetek nem voltak eléggé súlyosak ahhoz, hogy felhívják magukra a figyelmet. Az pedig mindenképpen várható, hogy a kettős fertőzések túlnyomó többsége – különösen, ha nem okoz súlyos tüneteket – felderítetlenül marad, hiszen sem a koronavírusos fertőzést, sem az influenzát nem lehet pusztán a tünetek alapján megbízhatóan azonosítani, az influenzavírus jelenlétét pedig még a koronavírusénál is jóval kisebb arányban derítik fel laboratóriumi vizsgálattal”

– válaszolta a Qubit kérdésére Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense, aki vírusos fertőzésekkel, járványok modellezésével, valamint az immunrendszer és a kórokozók evolúciójával foglalkozik.

Müllert arról is kérdeztük, hogy milyen fontosabb példák ismertek a kettős fertőzésekre, illetve hogyan alakulhat ezek viselkedése a szervezetben.

„Általánosságban a kettős fertőzések segíthetik, de akár gátolhatják is egymást. Az előbbi eset a fertőzött ember számára súlyosabb lefolyást jósol, például Afrika déli részén nagyon komoly problémát jelent az egymást kölcsönösen segítő HIV és TBC együttes fertőzése, ahogy egy vírusos légúti fertőzést is súlyosbíthat egy bakteriális felülfertőződés. De gátlás is adódhat abból, hogy a légutak vírusos fertőzése olyan „veleszületett,” előzetes immunizálást nem igénylő védekezési mechanizmusokat is aktivál az érintett sejtekben, amelyek egyéb vírusok ellen is hatásosak. Ilyen gátló kölcsönhatásra ismerünk példát bizonyos náthavírusok és influenzavírusok között, és nem kizárt, hogy a pandémiás koronavírus és az influenza között is működjön hasonló. De ennek feltárásához több adatra lesz szükségünk olyan időszakból, amikor mindkét kórokozó egy időben terjed."

Két koronavírus-variáns is meg tud fertőzni egyszerre, de eddig nem sok ilyen esetről tudni

Nagyon ritkán a covidért felelős SARS-CoV-2 különböző variánsai is okozhatnak kettős fertőzést. Egy ilyen esetet jelentett 2021 közepén Belgiumból Anne Vankeerberghen és kutatócsoportja, amely egy 90 éves páciensnél egyszerre azonosította a koronavírus alfa és beta variánsát, a vírusok teljes genomjának feltérképezésével. Vankeerberghen szerint „mindkét variáns egyszerre volt jelen ekkor [2021 márciusában] Belgiumban, így valószínű, hogy az idős hölgy két különböző embertől kapta el a különböző variánsokat.” A molekuláris biológus szerint „nehéz megállapítani, hogy a két variáns együttese okozta-e a páciens állapotának gyors romlását”, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy tudomása szerint addig nem publikáltak hasonló esetet, annak ellenére, hogy szerinte azoknak valamivel gyakoribbaknak kell lenniük.

A szinte azonos vírusok által okozott kettős fertőzések sem példa nélküliek. Megfigyeltek már ilyen szuperfertőzéseket az Epstein–Barr herpeszvírus, a HIV (humán immundeficiencia-vírus) és a Hepatitis B vírus esetén is. Influenzánál sem ismeretlen a jelenség, 2015-ben a Journal of Clinical Virology folyóiratban egy kambodzsai esetről számoltak be, ahol egyszerre észleltek A(H3N2) és a 2009-es influenza járványt okozó A(H1N1)pdm09 influenzatörzseket. Itt az is kiderült, hogy ezek egy reasszortációnak nevezett folyamat során genetikai anyagot is cseréltek egymással (ahogy ez két influenzatörzs esetén lehetséges), így létrehozták az A(H3N2) egy olyan változatát, amely egyetlen génrészletet tartalmazott az A(H1N1)pdm09-ből.

A baktériumok által okozott opportunista fertőzések a covid esetében is veszélyesek

A fentieknél persze sokkal gyakoribb, hogy egy meglévő vírusos fertőzést más, úgynevezett opportunista fertőzést okozó kórokozók használnak ki – covid esetén szinte biztosan több problémát okoznak a másodlagos, baktériumok által kiváltott fertőzések. Lars F. Westblade, a New York-i Weill Cornell Medicine egyetemen fertőző betegségekkel foglalkozó kutató és kollégái egy, a Trends in Microbiology szaklapban közzétett áttekintő elemzésben arra hívták fel a figyelmet, hogy „a nagy számban megfigyelt másodlagos bakteriális fertőzések az influenza és más koronavírusok esetén okot adnak arra, hogy ezeket a SARS-CoV-2 fertőzéseknél is fontos, a fertőzést súlyosbító tényezőnek tekintsük.”

Ronan F. O'Toole, a melbourne-i La Trobe Egyetem kutatója ilyen esetbeszámolókat tekintett át közel egy hónapja, a Clinical Microbiology and Infection szakfolyóiratban megjelent tanulmányában. A kutató papírforma szerint arra jutott, hogy azok a covidbetegek, akik egyes antibiotikumokkal szemben rezisztens bakteriális fertőzést szedtek össze, akár még kórházba kerülésük előtt is rosszabb kimenetellel számolhattak. Emellett arra jutott, hogy a covidjárvány alatt általánosságban csökkent a Staphylococcus aureus baktériummal való kórházi fertőzések száma, míg az enterobaktériumokkal és az Acinetobacter baumanii-val összefüggő fertőzéseké nőtt.

2020 szeptemberében francia orvosok 92, intenzív osztályon kezelt pácienstől származó információkat közöltek, és megállapították, hogy közülük egynél sem volt kimutatható másodlagos vírusos fertőzés, viszont 28 százalékuk rendelkezett másodlagos bakteriális fertőzéssel (legtöbbször Staphylococcus aureus, Haemophilus influenzae, Streptococcus pneumoniae és enterobaktériumok által okozottakkal), amikor intenzív osztályra kerültek. Egy 2021 júniusában publikált  szaúd-arábiai metaanalízis szintén a bakteriális fertőzések lényeges szerepére hívta fel a figyelmet. A kutatók 32 ezer covidbeteg adatainak elemzése során arra jutottak, hogy a kórházban kezelt pácienseknek átlagosan a 15,9 százaléka rendelkezett laboratórium által megerősített másodlagos bakteriális fertőzéssel, és csak 6,6 százalékuk covidon kívüli légúti vírusos fertőzéssel. Szintén a másodlagos bakteriális fertőzések fontosságát mutatta ki egy indiai kórházban végzett vizsgálat, ahol a helyben kezelt covidos páciensek 41 százaléka rendelkezett valamilyen (legtöbbször Staphylococcus aureus okozta) bakteriális fertőzéssel, míg más vírusok, például emberi adenovírusok vagy náthát okozó rhinovírusok csak a betegek 7,3 százalékának szervezetében voltak észlelhetők.

Összességében tehát jelenleg több bizonyíték van arra, hogy a covidos betegeknek jobban kell tartaniuk másodlagos bakteriális fertőzésektől, mint más légúti vírusokkal való kettős fertőzésektől. A súlyos covidos megbetegedés ellen a legjobb védelmet még mindig az oltás jelenti, és influenza esetén sincs ez másként.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: