Miért Finnország a világ legboldogabb országa?
Finnország zsinórban hatodik alkalommal nyerte el a világ legboldogabb országa címet az idén március 20-án, a boldogság világnapján közzétett World Happiness Report szerint, amelyben az ENSZ annak alapján rangsorolja az egyes országokat, hogy mennyire jó ott élni. Magyarország a középmezőnyben, az 51. helyen, El Salvador és Argentína között bújik meg, míg a legkevésbé Afganisztánban boldogak az emberek.
De hogy lehet, hogy az élbolyban rendszerint skandináv országok végeznek, ahol hónapokig sötét van és hideg, sőt Finnországban néhány tekintetben még rosszabb is a helyzet? A finn titkot olyan nagy érdeklődés övezi, hogy Heli Jimenez, a Business Finland kormányzati szervezet igazgatója a héten a médiaérdeklődést meglovagolva bejelentette: az ország boldogságügyi „mesterkurzust” indít, mivel szerinte nem titokról van szó, hanem egyszerűen elsajátítható készséghalmazról.
De vajon tényleg tanulható a boldogság? Mérhető egyáltalán ez a rendkívül szubjektív fogalom? Van bármi, amit át tudnánk venni a finnektől? Egyebek mellett ezekről beszélt csütörtök este a finn-magyar származású Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója a FinnAgora és a KÉK Kulturális Élményklub szervezésében megtartott online előadásában, amely azt ígérte, hogy sorra veszi azokat a társadalmi, gazdasági és kulturális jelenségeket, amelyek hozzásegíthetnek egy nemzetet a boldogsághoz.
Nem a legboldogabb, inkább a legkevésbé boldogtalan
Lukács leszögezte: a World Happiness Report nem a szubjektív érzelmi állapotot jelölő boldogságot méri, hanem inkább általános elégedettséget, vagyis olyan külső tényezőket, amelyek társadalomtudományi módszerekkel mérhetők, és ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Finnországban ne lennének problémák. Kérdésekre válaszolva beszélt a finnek alkoholfogyasztási szokásairól, amik inkább a kelet-európai, mint a nyugat-európai szokásokra hajaznak, és arról is, hogy az egészségügyi ellátásban is mutatkoznak területi különbségek és problémák.
Nem csoda, hogy az első néhány évben maguk a finnek is rácsodálkoztak a World Happiness Report eredményeire, és széles társadalmi egyeztetés indult arról, hogy vajon miként tudnák mindezt maguknak is értelmezni, mivel szubjektív, egyéni megélésük nem feltétlenül tükrözte az eredményeket. „A finnek sokszor úgy fordítják le a kutatás eredményét, hogy Finnország nem feltétlenül a legboldogabb vagy legsikeresebb ország, hanem a legkevésbé sikertelen” – mondta Lukács, és hozzátette: a World Happiness Index tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy mennyire gördülékenyek a hétköznapok egy adott országban, mennyire könnyen lehet hozzájutni az egyes szolgáltatásokhoz, és ez mennyi stressztől kíméli meg az embereket a hétköznapokban.
A nagykövetség tanácsadója szerint azt is fontos észben tartani, hogy Finnország száz évvel ezelőtt még kifejezetten elmaradott országnak számított, és ha nem tesznek folyamatosan érte, egyáltalán nem garantálja semmi, hogy a mostani elégedettségi szint a jövőben is megmarad.
Boldogít-e a pénz?
Az első mutató, amit a World Happiness Report figyelembe vesz, az az egy főre jutó GDP értéke, ez pedig természetesen azt vonja maga után, hogy a gazdag országok jobban fognak szerepelni a boldogságjelentésben, mint a szegényebbek. Akkor ez azt jelenti-e, hogy a pénz mégis boldogít?
A Lukács által bemutatott kutatásokból az derült ki, hogy igen is, meg nem is. A jövedelem és az érzelmi jóllét összefüggéseit kutató Matthew Killingsworth 2021-ben bemutatott tanulmánya szerint például a növekedő jövedelem eleinte jelentősen hozzájárul a megítélt boldogságához, de egy ponton túl már hiába csörög egyre több pénz a kasszában, az egyre kevésbé hat a megítélt boldogságra. Vagyis a pénz alapbiztonságot nyújt, rengeteg stressztényezőt kiiktat, de a boldogság szempontjából egy ponton túl már nem igazán számít.
A nagykövetségi tanácsadó szerint a jövedelmen túl az olyan tényezők számítanak, mint például az, hogy Finnországban mindenkinek garantált az egészségügyi ellátás és a jövedelembiztonság. Ez például azt jelenti, hogy ha valaki elveszíti a munkáját, munkaviszonytól függően 300-400 napig is jogosult lehet előző fizetése 70 százalékára. Lukács azt is hozzátette, hogy Finnországban nagyon erősek a szakszervezetek és a társadalmi szolidaritás. Nem véletlen, hogy 2019-ben Finnország a negyedik helyen végzett az EU- és az OECD- országok társadalmi igazságosság indexén, ami olyan szempontokat vesz figyelembe, mint az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, a szegénységmegelőzés, a munkaerőpiachoz való hozzáférés, a társadalmi befogadás és a diszkriminációmentesség, a generációk közötti igazságosság és az egészséghez való hozzáférés.
Politikai stabilitás, sajtószabadság és nők a parlamentben
A társadalmi igazságosság Finnországban abban is megmutatkozik, hogy a parlamentben 40 százalék fölötti a nők aránya (az április 2-án esedékes választásokon indulók 42,9 százaléka nő). Lukács elmondta, hogy azokban az országokban, ahol a nők jelentősebben képviselve vannak a társadalomban, egyebek mellett a parlamentben, ott a boldogsági mutatók általában jobb eredményeket mutatnak. Ez nem véletlen, hiszen lényeges kérdés, hogy a társadalom egyik fele mennyire van képviselve, és mennyi beleszólása van abba, milyen irányba menjenek a dolgok.
Lukács szerint az elégedettség másik összetevője az előreláthatóságot és kiszámíthatóságot teremtő politikai stabilitás, márpedig az egyes államok ingatagságát mérő Fragile State Index szerint Finnország 2022-ben a politikailag legstabilabb országnak bizonyult a világban. Ez a mutató 12 tényezőt vesz figyelembe, például azt, hogy mennyire tud a hatalom konfliktusmentesen átkerülni egyik csoport kezéből a másikéba, vagy hogy milyen az emberi jogok, a jogállamiság, a menekültek, a közszolgáltatások és a közbiztonság helyzete. Ezen a listán Finnország az utolsó, 177. helyet foglalja el, vagyis a legkevésbé ingatag, míg Magyarország a 131. helyen áll, Románia és Mongólia között.
Fontos tényező a sajtószabadság helyzete és a korrupció is. A Reporters Without Borders 2022-es Press Freedom Indexe szerint Finnországban az ötödik legszabadabb a sajtó a világon, vagyis megvalósul a média nagyfokú függetlensége a hatalomtól, a finanszírozást átláthatóság és megfelelő jogszabályi keretek jellemzik, és nem jellemző az öncenzúra (Magyarország ezen a listán a 85. helyet foglalja el). Ami a korrupciót illeti, Lukács kiemelte, hogy Finnország a Transparency International Corruption Perceptions Indexe szerint a második helyen áll. Ez a mutató jelzi az állami szektorban érzékelt korrupció mértékét, vagyis egyebek mellett a megvesztegetések számát, a közpénzek eltérítését és a nepotizmus jelenlétét, illetve azt, hogy a tisztviselők magáncélra használják-e közhivatalukat, és méltányos eljárást biztosítanak-e a bíróságok (ezen a listán Magyarország a 77. helyen áll).
Ahol megbíznak a rendőrökben
Lukács azt is elmondta, hogy a finnek alapvetően bíznak egymásban és az őket körülvevő rendszerben is. Az Eurobarometer 2018-as felméréséből az derült ki, hogy a finnek 85 százaléka egyetért vagy teljesen egyetért azzal az állítással, hogy a legtöbb polgártársában megbízhat. Az intézményekbe vetett bizalom mértéke szintén magas, méghozzá a harmadik legmagasabb az OECD-országok között a szervezet Government at a glance 2021-es kiadványa szerint. Ez azt jelenti, hogy az emberek szerint a közigazgatás rendben működik, az állami intézmények hatékonyan végzik a munkájukat, transzparensen működnek és felelősségre vonhatók.
A nagykövetségi tanácsadó elmondta, hogy Finnországban a rendőrség számít az ország egyik legmegbízhatóbb intézményének: a finnek több mint 90 százaléka állítja, hogy megbízik a rendőrségben. Ez évtizedek óta kimagasló mutató, és a hátterében az állhat, hogy a rendőröktől nagyon magas iskolai végzettséget követelnek meg, és képzésük során nemcsak a fizikai, hanem a verbális készségeket és az idegennyelv-tudást is fejlesztik annak érdekében, hogy minél hatékonyabban kapcsolatot tudjanak teremteni az állampolgárokkal. A finn honvédségbe vetett bizalom hasonlóan magas szinten áll: az emberek 95-96 százaléka bízik a hadseregben. Ennek egyik oka Lukács szerint a minden férfinak kötelező sorkatonai szolgálat, amit így minden család közelről ismer.
Családbarátság és az apák kiemelt szerepe
Lukács szerint azt is érdemes látni, hogy Finnországban nem csupán az egyén, hanem a kisebb csoportok és társadalmi egységek is kellő támogatást kapnak, például a családok. Amellett, hogy a finn nők 49 százaléka része a munkaerőpiacnak, az Economist Glass Ceiling Indexe szerint ez a harmadik legjobb ország a dolgozó anyáknak. (Magyarországon az index szerint 2016 óta a 9. helyről a 23. helyre zuhant a nők munkahelyi szerepe és befolyása.)
A nagykövetségi tanácsadó azt is elmondta, hogy Finnországban erősek az anyasági jogok, és megszokott, hogy az anyák részmunkaidős állásban térnek vissza a munkaerőpiacra. Az UNICEF 2015-ben kiadott State of the World’s Mothers jelentése szerint Finnországban a második legjobb anyának lenni a világon. A juttatások közé tartozik az anyáknak járó ingyenes terhesgondozás, közel egy év fizetett szülői szabadság a gyermek születése után és az anyáknak és apáknak járó 400 nap szülői szabadság, amelyet olyan arányban vehetnek ki, ahogy nekik tetszik.
Finnországban minden gyermeket ruházati és babaápolási termékeket tartalmazó kismamacsomaggal várnak a világra. Lukács elmondta, hogy ezt a juttatást több mint száz évvel ezelőtt vezették be, mivel nagyon magas volt a csecsemők korai halálozási aránya, és mint kiderült, ennek egyik oka az volt, hogy a szülők és a gyerekek rossz pozícióban és tragikusan kis térben aludtak. Ha pedig az egyik szülő véletlenül rágördült a gyerekre, az megfulladhatott – ez a kevésbé fejlett országokban a mai napjainkban is jelentős probléma. Lukács szerint ezzel a dobozzal azt próbálták elérni, hogy legyen a gyereknek egy biztonságos alvódoboza, és ha már dobozt adtak, akkor adtak bele használati tárgyakat is, és a szokás máig fennmaradt.
Lukács elmondta azt is, hogy a finn apák 80 százaléka él a szülői szabadsággal, és aktívan kiveszik a részüket a családi életből. Finnország a fejlett világ egyetlen olyan országa, ahol az apák több időt töltenek iskoláskorú gyermekeikkel, mint az anyák.
A természet közelsége
A társadalmi komponenseken túl, amelyekhez természetesen a finn oktatás is nagyban hozzátartozik, Lukács a természet szerepét emelte ki, ami szerinte jelentős boldogságfaktor a finnek életébe. A finnek több mint 80 százaléka számára nagyon fontos az erdő, amit a nyugalom, biztonság, öröm és energia szavakkal írnak le. Az ország több mint 70 százalékát borítják erdők, amelyek kétharmada hétköznapi családok birtokában van, tehát könnyen hozzáférhetők mindenkinek. Lukács elmondta, a finnek közül sokan erdőt vesznek részvények helyett, viszont a tulajdonos nem tilthatja meg, hogy az erdejében bárki kiránduljon, táborozzon, gombát vagy bogyót gyűjtsön, és a finnek rendszeresen élnek is ezekkel a jogokkal.
A tiszta víz, a szennyezetlen levegő és az érintetlen természet nagyban hozzájárul a jóléthez és a boldogsághoz: Finnország az Environmental Performance Index szerint a világ harmadik legtisztább országa. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy az 5,5 milliós lakossághoz képest az ország mérete óriási, csaknem 340 ezer négyzetkilométer, így bőven jut hely az embereknek és az erdőknek is. Mivel pedig a skandináv ország mindössze néhány évtizeddel ezelőtt kezdett városiasodni, kevés az olyan városi ember, akinek a nagyszülei, dédszülei nem valahol városon kívül születtek, így sok városlakó kapcsolódik a falusi élethez: szinte minden családnak van hétvégi háza, nyaralója egy erdő vagy tó közelében, és a mökkinek nevezett apró nyaralók mindenki számára megfizethetők.
Az pedig köztudott, hogy a természet jó hatással van a mentális egészségre. Néhány éve egy kutatásból kiderült, hogy aki hetente legalább egyszer eltölt két órát a természetben (parkban, erdőben vagy tengerparton), az jelentősen jobb egészségi állapotról és az élettel való elégedettségről számol be, míg tavalyelőtt egy kutatás arra jutott, hogy Nagy-Britanniában az erdei séták 185 millió fontot spórolnak meg a kormánynak a mentális egészségre fordított költségek tekintetében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
