Egy friss jelentés szerint jó úton halad az Európai Unió, hogy elérje 2030-as klímacéljait, amik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 százalékos csökkenését indítványozzák – írta meg szerdán a Politico.

Az Európai Bizottság azt állítja, hogy az EU-tagországok az utóbbi időszakban jelentős előrelépéseket értek el, amivel a jelenlegi ütem mellett 54 százalékkal csökkennének az unió üvegházgáz kibocsátásai az 1990-es szinthez képest – legalábbis ha a tagországok teljes egészében implementálják a meglévő és tervezett klímapolitikai vállalásokat.

„Hosszú utat tettünk meg, de még mindig nem tartunk ott, ahol kellene” – árnyalta a helyzetet Dan Jørgensen, az energiaügyekért és lakhatásért felelős dán EU biztos a szerdai sajtótájékoztatón. Az Európai Bizottság ugyanis nem szeretné, ha a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor az országok elsősorban a katonai kiadások növelésére helyezik a hangsúlyt, a bárki elbízná magát. Emellett felismerve a zöld átmenettel szembeni ellenállást, azt várják a tagországoktól, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az energiaszegénység kezelésére és azok támogatására, akiket hátrányosan érintenek a klímapolitikai intézkedések.

A klímapolitikai vállalások teljesülése esetén az évtized végére a megújuló energiaforrások részesedése átlagosan elérné a 42,5 százalékot az EU-ban, és ettől a mostani előrejelzések szerint 1,5 százalékkal maradnánk el. A helyzet némileg rosszabb az energiafogyasztás visszaszorítása terén, ahol 11,7 százalékos csökkenéshez kellene eljutni, miközben a mostani vállalások alapján csak 8,1 százalék tűnik elérhetőnek.

„Jobban összpontosítunk a megújuló energiára, mint az energiahatékonyságra” – mondta Jørgensen, ami szerinte egy paradoxon, hiszen a hatékonyság növelése gyors előnyökkel járna. Ugyanakkor Magyarországon például, mint korábban megírtuk, pont a leginkább rászorulók tudják legkevésbé igénybe venni a háztartási energiahatékonyság növelését célzó programokat.

„Egyre nő a költsége annak, ha nem teszünk semmit – mondta a szerdai sajtótájékoztatón Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős spanyol uniós biztos – Minden egyes klímakatasztrófa, amire nem vagyunk felkészülve, erősebben üt. Több a gazdasági költsége, és több társadalmi kárt okoz”.

2024 volt az első év, amikor az Európai Unióban több energiát termeltek napelemek, mint szénerőművek. Hasonlóan alakult a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a nap- és szélerőművek együttes termelése lépte túl a szénerőművekkel előállított energia mennyiségét. Eközben a megújuló energiaforrások terjedésének köszönhetően az idei első negyedévben csökkentek először úgy Kína üvegházgáz-kibocsátásai, hogy közben nőtt az ország energiaigénye – vagyis azok az érvek, miszerint ha az ázsiai ország nem tesz a klímavédelemért, nekünk se kellene, egyre gyengébb lábakon állnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Amerika rájött, mi kell ahhoz, hogy megnyerje az AI-versenyt: áram

Tóth András gazdaság május 21.

A következő három évben megháromszorozódhat az AI-modelleket futtató adatközpontok energiaigénye, de az USA nem áll jól az energiatermelés felpörgetésében. Donald Trump a szénerőművekben keresi a megoldást, a techcégek a nukleáris energiára kacsintgatnak.

Most először csökkentek Kína kibocsátásai a tiszta energiaforrások terjedése miatt

Tóth András gazdaság május 15.

Az első negyedévben a világ második legnagyobb gazdaságának üvegházgáz kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. A klímapolitikai vállalásaiktól még így is messze vannak.

Magyarországon az tudja a legkevésbé igénybe venni a háztartási energiahatékonyságot célzó programokat, akinek a legnagyobb szüksége lenne rájuk

Tóth András társadalom január 30.

A magyarok elvben sokkal inkább érdeklődnek a klímaváltozás hatásai iránt, mint a szlovákok, a csehek vagy a lengyelek, de ahelyett, hogy maguk cselekednének, az államtól várják a megoldást, derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből.