Egy friss jelentés szerint jó úton halad az Európai Unió, hogy elérje 2030-as klímacéljait, amik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 százalékos csökkenését indítványozzák – írta meg szerdán a Politico.

Az Európai Bizottság azt állítja, hogy az EU-tagországok az utóbbi időszakban jelentős előrelépéseket értek el, amivel a jelenlegi ütem mellett 54 százalékkal csökkennének az unió üvegházgáz kibocsátásai az 1990-es szinthez képest – legalábbis ha a tagországok teljes egészében implementálják a meglévő és tervezett klímapolitikai vállalásokat.

„Hosszú utat tettünk meg, de még mindig nem tartunk ott, ahol kellene” – árnyalta a helyzetet Dan Jørgensen, az energiaügyekért és lakhatásért felelős dán EU biztos a szerdai sajtótájékoztatón. Az Európai Bizottság ugyanis nem szeretné, ha a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor az országok elsősorban a katonai kiadások növelésére helyezik a hangsúlyt, a bárki elbízná magát. Emellett felismerve a zöld átmenettel szembeni ellenállást, azt várják a tagországoktól, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az energiaszegénység kezelésére és azok támogatására, akiket hátrányosan érintenek a klímapolitikai intézkedések.

A klímapolitikai vállalások teljesülése esetén az évtized végére a megújuló energiaforrások részesedése átlagosan elérné a 42,5 százalékot az EU-ban, és ettől a mostani előrejelzések szerint 1,5 százalékkal maradnánk el. A helyzet némileg rosszabb az energiafogyasztás visszaszorítása terén, ahol 11,7 százalékos csökkenéshez kellene eljutni, miközben a mostani vállalások alapján csak 8,1 százalék tűnik elérhetőnek.

„Jobban összpontosítunk a megújuló energiára, mint az energiahatékonyságra” – mondta Jørgensen, ami szerinte egy paradoxon, hiszen a hatékonyság növelése gyors előnyökkel járna. Ugyanakkor Magyarországon például, mint korábban megírtuk, pont a leginkább rászorulók tudják legkevésbé igénybe venni a háztartási energiahatékonyság növelését célzó programokat.

„Egyre nő a költsége annak, ha nem teszünk semmit – mondta a szerdai sajtótájékoztatón Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős spanyol uniós biztos – Minden egyes klímakatasztrófa, amire nem vagyunk felkészülve, erősebben üt. Több a gazdasági költsége, és több társadalmi kárt okoz”.

2024 volt az első év, amikor az Európai Unióban több energiát termeltek napelemek, mint szénerőművek. Hasonlóan alakult a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a nap- és szélerőművek együttes termelése lépte túl a szénerőművekkel előállított energia mennyiségét. Eközben a megújuló energiaforrások terjedésének köszönhetően az idei első negyedévben csökkentek először úgy Kína üvegházgáz-kibocsátásai, hogy közben nőtt az ország energiaigénye – vagyis azok az érvek, miszerint ha az ázsiai ország nem tesz a klímavédelemért, nekünk se kellene, egyre gyengébb lábakon állnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: