Tavaly olyan hőség tombolt a Földön, amilyet a bolygó 125 ezer éve nem látott. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a globális hőmérséklet 1,45 Celsius-fokkal lépte túl az ipari forradalom előtti átlagot, az ENSZ-főtitkár António Guterres pedig már arról beszélt, hogy a Föld a szakadék szélén áll és vészjelzéseket küld.

Vannak jelek arra, hogy ezeket talán el is kezdtük meghallani: 2023 volt az az év, amikor az ENSZ Dubajban tartott COP28 klímakonferenciáján fontos megállapodás született arról, hogy felgyorsítjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és az országok vállalták, hogy az évszázad közepére elérik a nettó zéró emissziót. Ha ez teljesül, 2050-től nem növekedne tovább a most 423 ppm-es (egymillióból egy részecske) légköri szén-dioxid-koncentráció és a globális felmelegedés sem fokozódna többé.

A karbonsemlegességhez az Európai Unió (EU) az európai zöld megállapodással (European Green Deal) kíván eljutni, amit 2019 decemberében mutatott be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ebben a cikkünkben annak jártunk utána, hogy mit tekint a Bizottság az elmúlt 5 év legnagyobb klímapolitikai eredményeinek, mit gondolnak az EP-választás előtt az európai klímapolitikáról a magyar pártok, és hogy mit kezdhet a területtel a július 1-én kezdődő magyar soros elnökség.

Az előzetes várakozások alapján az EP-választások jobbratolódást hozhatnak az európai politikában. Ez a klímaváltozással foglalkozó Carbon Brief szerint veszélyeztetheti az EU éghajlatváltozási törekvéseinek következő fázisát, köztük a Bizottság által idén februárban javasolt 2040-es klímacél elfogadását, amely az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását – ennek a tárgyalása pont a magyar elnökség időszakára esik majd.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek jobboldali képviselőcsoport, amelynek tagja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja is, például az eddig elfogadott jogszabályok implementálását részesítené előnyben, mielőtt új klímavédelmi szabályokról döntene. A Foreign Policy szerint fennáll a veszélye, hogy populista jobboldali politikusok a zöld megállapodást is felhígítják azzal, hogy aláássák a megújuló energia fejlesztése iránti elkötelezettséget és más klímapolitikai intézkedéseket.

Az Európai Parlamentbe való bejutásra esélyes magyar pártok közül többnek nincs is EP-választási programja, amiből kiderülne, mit gondolnak a klímaválság elleni védekezés helyes irányának, de a Fidesz esetében úgy tűnik, az is mindegy, mit vetnek papírra: míg a soros magyar EU-elnökséget előkészítő tanulmánykötetben szerepelnek komoly klímapolitikai javaslatok, Orbán Viktor miniszterelnök utópikus fantáziának nevezte az EU klímaügyi terveit, a brüsszeli MCC-n pedig veszélyesnek nevezték azt, hogy túl nagy teret kapnak a döntéshozatalban az éghajlatváltozással foglalkozó tudósok.

Meddig jutott az elmúlt 5 évben az európai klímavédelem?

A Bizottságnak küldött kérdéseinkben többek közt arról érdeklődtünk, hogy mit tekintenek az elmúlt 5 év legnagyobb klímapolitikai eredményeinek. A területtel foglalkozó szóvivő az európai zöld megállapodást összefoglaló oldalra irányított minket, ahol azt írják, hogy „a Bizottság az első naptól teljes mértékben elkötelezett volt az EU tiszta, erőforrás-hatékony, és kompetitív gazdasággá történő átalakítása mellett, a párizsi klímaegyezményben lefektetett célokkal összhangban”.

A 2021-ben elfogadott európai klímarendelet (European Climate Law) értelmében Európának 2050-ig el kell érnie a nettó zérót, 2030-ig pedig 55 százalékkal csökkenteni kell a kibocsátásokat az 1990-es szinthez képest. A törvény előírásai értelmében javasolta a Bizottság év elején az újabb, 2040-es köztes klímacélt is, aminek nettó 450 millió tonnás összeurópai kibocsátási szintje még komolyabb intézkedéseket kíván. Eléréséhez a Carbon Brief elemzése szerint az kell, hogy a kibocsátás évente kevesebb mint 850 millió tonnányi szén-dioxidra csökkenjen, és ezzel párhuzamosan szén-dioxid-leválasztási technológiákkal (mint amilyen a nemrég Izlandon bekapcsolt Mammoth üzem) és természetes megoldásokkal 400 millió tonnányi szén-dioxidot kellene kivonni a légkörből.

Az EU a klímavédelmi beruházásokra összesen 275 milliárd eurót szán a NextGenerationEU és REPowerEU alapokból, és további 118 milliárd euró áll majd rendelkezésre 2027-ig a kohéziós politikából. A 2022-ben Ukrajna orosz megszállása után indított REPowerEU program a Bizottság szerint két évvel később sikeresen elérte a legtöbb ambiciózus célját és segített abban, hogy az EU energiát takarítson meg, csökkentse az Oroszországtól való energiafüggőséget és diverzifikálja az energiaellátását, valamint több energiát állítson elő megújuló forrásokból.

A REPowerEU intézkedéseinek következtében 18 százalékkal csökkent a földgáz iránti kereslet 2022 augusztusa és 2024 márciusa között, ami hozzájárult ahhoz, hogy a gáztározók a korábbi évek 36 százalékos átlagánál idén áprilisra jóval nagyobb, 59 százalékos kapacitást érjenek el. Eközben a Bizottság támogatta a kibocsátás csökkentéshez szükséges technológiák és infrastruktúra fejlesztését, köztük az európai akkumulátorgyártást, ami Magyarországon az elmúlt években jelentős vitákat és tiltakozásokat váltott ki elsősorban a gyárak környezeti hatásai miatt.

Tavaly elfogadták a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet (Green Deal Industrial Plan) is, amely lehetővé teszi majd a nettó zéró technológiák – például megújuló energiaforrások – gyártásának és telepítésének felgyorsítását, és biztosítja az ehhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz történő hozzáférést. A tervet elemzések az amerikai inflációcsökkentési törvényre adott válaszként értelmezik, ami közel 783 milliárd dollárt szán klímaváltozással és energiabiztonsággal összefüggő projektekre az Egyesült Államokban. Az inflációcsökkentési törvény mellett az utóbbi időszakban a kínai elektromosautó-gyártás sikere is jelentős kihívások elé állította Európát, így nem meglepő, hogy a kontinens globális versenyképességének erősítése körül zajlik az egyik legfontosabb, európai klímapolitika jövőjét is eldöntő vita.

A Bizottság azt állítja, mindezek mellett arra is ügyeltek, hogy a zöld átállás igazságos legyen: létrehozták az igazságos átmenet alapot (Just Transition Fund) a munkavállalók támogatására, valamint készségeik fejlesztésére, és 2026-tól indul a szociális klímaalap (Social Climate Fund), amelyből a tagállamok a kiszolgáltatott csoportokba tartozókat tudják támogatni az energiahatékonyság javításán, épületek felújításán vagy károsanyag-kibocsátással nem járó fűtőrendszerek telepítésén keresztül. Eközben az EU szolidaritási alapja és polgári védelmi mechanizmusa segítette a klímakárosultakat, és a szélsőséges időjárás által sújtott gazdák is kaptak támogatásokat, eddig összesen 330 millió euró értékben.

Mégis talán az európai zöld átmenet mezőgazdaságra vonatkozó részei voltak azok, amik a leghevesebb tiltakozásokat váltották ki. Európa az elmúlt hónapokban gazdatüntetésektől volt hangos, Németországban az év elején a támogatások megvonásának belengetése miatt törtek ki a tiltakozások, Franciaországban pedig a mezőgazdaságban használt gázolaj adójának emelése ellen. De közös jellemzőként megjelent a tüntetéseken a zöld megállapodás egyes rendelkezéseinek elutasítása is.

A tiltakozások hatására a Bizottság márciusban bejelentette, hogy felülvizsgálják a közös agrárpolitika (KAP) egyes feltételeit, hogy enyhítsenek a gazdálkodók adminisztratív terhein. Az egyszerűsítést célzó javaslat legfontosabb következménye az Euractiv szerint, hogy a 10 hektárnál kisebb gazdaságokat mentesíti az alól, hogy a KAP-támogatások igénybevételéhez meg kelljen felelniük környezetvédelmi követelményeknek. A változtatás a KAP-támogatásokban részesülők többségét, közel 65 százalékát érintheti.

Mit gondolnak a magyar pártok az európai klímapolitikáról és hogyan formálnák azt?

Az EP-választások előtt szerettük volna megtudni, hogy mit gondolnak a magyarországi pártok az európai klímapolitikát jelenleg meghatározó témákról, a zöld megállapodásról és a Bizottság által 2040-re javasolt klímacélokról, valamint kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen irányba formálnák a következő 5 éves ciklusban az európai klímaügyeket. Kérdéseinket elküldtük a május végi közvéleménykutatások alapján az európai parlamentbe bejutásra esélyes pártoknak, a Fidesznek, a Tisza Pártnak, a DK-MSZP-Párbeszéd Szövetségnek, a Momentum Mozgalomnak és a Mi Hazánknak.

A pártok és pártszövetségek közül megkeresésünkre egyedül a Momentum válaszolt, akik álláspontjukat részletesen kifejtették, így a többi párt elképzeléseiről csak programjaikból tudtunk meg valamit – már amelyek kiadtak ilyet. A Momentum azt írta, hogy támogatják az európai zöld megállapodást, amit fantasztikus fejleménynek és igazi mérföldkőnek tartanak, és aktívan lobbiznak sikeréért. Mint írták, EP-képviselőjük, Cseh Katalin „előterjesztőként dolgozott az Igazságos Átmenet Alapon, hogy a zöld átállás költségeit méltányosabban osszuk meg, és a legsérülékenyebb régiók és csoportok kapjanak támogatást”.

A Momentum szerint a Bizottság által lefektetett 2040-es klímacél előtt előbb a köztes, 2030-ast kell elérni, aminek értelmében az EU 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett pedig szükségesnek látják az energiatermelés és az ipar dekarbonizációját a megújuló energiaforrásokra történő átállás során. A párt fontosnak tartja, hogy ez a sérülékeny rétegek támogatásával történjen, hogy ne ők, hanem a szennyezők viseljék a zöld átmenet költségeit.

De mire fókuszálnának a következő ciklusban? Mint írták, a Momentum szeretné elérni egy közös Európai Környezetvédelmi Hatóság felállítását, mivel „levegőnk, vizeink és környezetünk szennyezése nem áll meg a határoknál”. Ez a hatóság, amelynek megalakítására alapot jelenthet a jelenleg működő Európai Környezetvédelmi Ügynökség, szerintük ellenőrizhetné, büntethetné és be is zárathatná a súlyosan környezetszennyező cégeket. Emellett integrált vízgazdálkodási rendszert alakítanának ki az európai folyók mentén, mert a klímaváltozás közepette fontosnak tartják az uniós kooperáció megerősítését. Egy kulcspontja ennek a vízmegosztás EU-s szintű szabályozása lenne, mert jelenleg szerintük nincs felkészülve az európai jogrend arra, ha aszályos időszakban más országokban megfogják a például Magyarországra érkező vizet a folyók felsőbb szakaszain.

A DK-MSZP-Párbeszéd Szövetség „Európai Magyarország” programjában az európai szociális klímaalap felállítása szerepel kitűzött célként. Azt írják, hogy egy olyan alap létrehozását sarkallják, amely kiemelten támogatná az alacsonyabb jövedelmű embereket a fűtés- és energetikai korszerűsítésben, és az energiaszámlák csökkentésében. Az ehhez szükséges finanszírozást pedig nagyvállalatok megadóztatásából biztosítanák. A DK választási programja szerint a klímaváltozás mérséklésének kell lennie az EU gazdaság- és társadalompolitikájának egyik kiemelt prioritásának, mert annak következményei ma közvetlenül veszélyeztetik több millió ember életét. Ennek érdekében, mint írják, innovatív közlekedéspolitikára, a fosszilis energia erőteljes korlátozásra és a szén-dioxid-kibocsátás tényleges visszaszorítására van szükség.

A Mi Hazánknak nincs külön, a 2024-es EP-választásra készített programja, de a 2022-es országgyűlési választás előtt kiadott Virradat programjukban azt írják, hogy „nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globális felmelegedés tényeit, alkalmazkodnunk kell a klímaváltozás kihívásaihoz, javítanunk kell energiahatékonyságunkat”. A párt Magyarországon nem támogatná a német energiaátállás példaként követését, viszont növelnék a megújuló energiatermelő rendszerek – például a naperőművek vagy szélerőművek – arányát az energiamixben.

A Magyar Péter vezette Tisza Pártnak nincs európai választási programja. Az EP-képviselőjelöltjeik listájából mindössze annyi derül ki, hogy Gerzsenyi Gabriella, aki korábban 5 évet dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban és 16 évet az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságán, „azt szeretné, hogy Magyarország tisztább és élhetőbb hely legyen, és ezt az ügyet szeretné képviselni az Európai Parlamentben”.

A Magyarországot 14 éve kormányzó Fidesznek szintén nincs EP-választási programja. Annyit azért tudunk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2021 őszén az EU klímapolitikai terveit „utópikus fantáziának” nevezte és arra utalt, hogy a klímapolitikai intézkedések csak az egekbe tornázzák az energiaárakat. Eközben a kormány által támogatott MCC Brussels agytröszt a Politico szerint az EU klímapolitikai konszenzusát próbálja megtörni, és egy május végi eseményükön a nettó zéró kibocsátás, valamint a „klímaszcientizmus” veszélyeire hívták fel a figyelmet.

Főként vízügyi fókusza lehet a magyar EU elnökségnek

Bárhogy is alakul az EP-választás, Magyarország július 1-jétől átveszi az EU soros elnökségét. Arról, hogy a hat hónapos elnökségnek milyen prioritásai lesznek, a Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője által szerkesztett, 2024-es magyar EU-elnökséget előkészítő tanulmánykötetből tájékozódtunk.

A kötetben klímapolitikáról Tóth Bettina, az Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ junior klímapolitikai szakértője ír az európai szakpolitikai döntéseket részletesen összefoglaló és a magyar soros elnökség környezetpolitikai céljait meglebegtető tanulmányban. A kutató szerint a 2011-es magyar soros elnökség során „Magyarország programjában és eredményeiben meglehetősen karcsú volt a zöldpolitikai fókusz; a szakpolitika megjelenésének apropóját többnyire az energiapolitika adta”.

Azóta viszont Tóth szerint megváltozott a nemzetközi környezet és a 2015-ös párizsi klímaegyezmény, 2020-tól pedig az európai zöld megállapodás miatt a terület még hangsúlyosabbá vált, és a megállapodás „jogi aktusai már kényszerítőerővel bír(hat)nak olyan aspektusokra is, mint a biodiverzitás megőrzése vagy a körforgásos gazdaság kialakítása”. A szakértő szerint „az éghajlatváltozás, a fenntarthatóság, a klímapolitika megközelítése és eszköztára holisztikus hozzáállást kíván”, de nem egy helyen kell minden problémát megoldani.

„Ezt a szemléletet a ­2024-es­ magyar elnökség munkájában is integrálni szükséges, egy-egy lényeges szegmens napirendre tűzésével” – írta. Tóth szerint ha csak egy területet kellene kiválasztani, ahol Magyarországon a legszembetűnőbb a klímaváltozás, az a természetes vizek állapota lenne. „Ebből fakadóan a ­2011-es­ magyar elnökségi prioritás folytatásaként és kibővítéseként egy ambiciózus vízpolitikai javaslatcsomag vitára bocsátása jelenhetne meg az elnökségi program célrendszerében, amely a meglévő mitigációs irányok mellett az adaptációra is hangsúlyt helyezne” – vélekedett.

Azt a szakértő is elismeri, hogy a vízgazdálkodási fókusz önmagában kevés lesz. A 2040-es klímacélok tárgyalása és ENSZ klímakonferenciájára történő uniós álláspont kidolgozása is a magyar soros elnökség időszakára esik majd, nem beszélve a 2025-ös évi EU-s költségvetésről, ami szintén kihat majd az uniós klímapolitika irányvonalára.