„Szavanna az Alföldön. A hónapok óta tartó csapadékhiány miatt ismét sárgára színeződtek a Pitvaros környéki puszták. A nemzeti park gulyája még kitart a területen” – ezzel a kísérőszöveggel osztotta meg Jakab Gusztáv biológus, ökológus és természetfotós, az ELTE TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense a Csongrád-Csanád megyei vidéken készített fényképeit és drónfelvételeit.

Az alföldi növényzet átalakulásáról július elején közöltek aggasztó híreket a HUN-REN ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai: a kiskunsági Fülöpháza mellett végzett megfigyeléseik szerint 2022 után a vizsgált területek közel felén a füvek több mint 95 százaléka, a területek háromnegyedében pedig a fűfélék legalább fele elpusztult. Ez azért is óriási probléma, mert az itteni füvek már eleve szárazságtűrő fajok voltak, így az elmúlt évek extrém aszályai már az ő tűrőképességüket is meghaladta.

A klímaváltozás tehát teljesen átrendezheti az alföldi tájakat: ha már a szárazságtűrő őshonos évelő fűfélék sem bírják az aszályt, akkor a helyüket elfoglalhatják a még szárazságtűrőbb inváziós növényfajok, mint például a homoki prérifű, vagy akár a kaktuszok.

Dehát most esett egy csomó eső, nem?

Bár a júniusi rendkívüli szárazság után július második hetében számottevőnek mondható csapadék érkezett országszerte, de a lehullott mennyiségben nagy területi különbségek mutatkoztak – írja a HungaroMet. Márpedig a hónapok óta tartó aszály által legjobban érintett vidékeken egy-két napsütéses nap felszárítja a talajba érkezett nedvességet, „és ugyanott járunk, mint július elején”.

A Dunántúl és az északkeleti országrész egyes területein az 50 milliméter körüli csapadék lehullása elég volt arra, hogy megszűnjön a mezőgazdasági aszály, de ott, ahol több nap alatt jött össze a 20 milliméternyi csapadék, közte napos időszakokkal, nem tudott jelentős mértékben növekedni a talaj nedvességkészlete, így az aszály sem enyhült.

A HungaroMet múlt szerdán közzétett térképén az látszik, hogy az elmúlt három hónapban még így is jóval kevesebb eső esett az országban a sokéves átlagnál.

A tartós csapadékhiány és kánikula miatt a Nébih július 21. hétfőtől országos tűzgyújtási tilalmat vezetett be, amelynek értelmében legfeljebb otthon lehet grillezni vagy bográcsozni, de úgy is inkább a gázégők használatát javasolják. Ahogy arra a hatóság is felhívja a figyelmet, a szélsőséges időjárás következtében „kiszáradt a biomassza az erdőkben és az azokkal szomszédos területeken egyaránt. Minden fás, száraz növényekkel borított területen megnőtt a tűz kialakulásának kockázata. Az extrém száraz biomassza miatt gyors tűzterjedés alakul ki kisebb szél esetén is, ezért megnő a keletkező tüzek intenzitása, amik akár 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé fejlődhetnek.” Bár a napokban eshet kevés eső, az „az erdőkben le sem ér a felszínre, illetve nyílt területen a szél és napsütés órák alatt felszárítja”.

Mi a helyzet a kukoricával?

A júniustól kezdődő, szinte teljes csapadékhiány a nyári haszonnövényeket is nagyon megviselte, és például az idei kukoricatermést is a 2022-es történelmi aszály során tapasztalt szint alá szorította.

Bár a július második hetében érkező eső életmentőnek bizonyult a kukoricatáblákon, az eredmény csak országos összesítésben néz ki jól – a legtöbb gazdaságnak ez csak tűzoltásra volt elég. „Nagy területen továbbra is kevés a talajban a nedvesség. Amennyiben további jelentős csapadék érkezne, még elfogadható lenne a termés, ha nem, akkor viszont ott is gyorsan visszatér az aszály, ahol enyhült az elmúlt napokban” – írja a HungaroMet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei igazgatóságának alelnöke, Bozó József a napokban arról számolt be, hogy normál esetben már két és fél-három méteresnek kellene lenniük a növényeknek a kukoricatáblákon, ehhez képest sok helyen csak derékig érnek, és minden 3-4. növényen van csak értékelhető cső. Az agrárszakember szerint későn érkező, hektikus csapadék nem oldotta meg a hónapok óta szomjazó növények problémáit: „Ez az év talán nem a 2022-es megsemmisülés, hanem annál egy kicsit jobb, de ez nem vigasztalja gazdákat.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mesterséges intelligenciával rekonstruálták, hogy nézett ki az Alföld a 19. századi folyószabályozások előtt

Bodnár Zsolt tudomány július 9.

Az ELTE kutatói új módszert dolgoztak ki a történelmi tájak fotórealisztikus megelevenítésére, amihez a régi térképeken, iratokon és mai drónfelvételeken kívül mindössze négy szoftverre van szükség.

Drámai drónfelvételeken érhető tetten, miként szárítja ki az aszály a Körös hullámtér holtágait

Tóth András tudomány június 19.

Jakab Gusztáv egyetemi docens és természetfotós csütörtöki drónfelvételein egy Gyomaendrődhöz közeli, hullámtéri holtág kiszáradása látható. A HungaroMet szerint az ország nagy részén már nagyfokú mezőgazdasági aszály áll fenn, és a helyzet a következő napokban csak súlyosbodhat.

Az ELTE kutatói a folyószabályozások előtti állapotok visszaállításával fékeznék meg az Alföld elsivatagosodását

Vajna Tamás tudomány 2024. február 16.

Timár Gábor, Jakab Gusztáv és Székely Balázs koncepciója szerint a természetes vízjárás és vízborítás részleges visszaállításával a nyári csapadékhiány égető problémája is megoldódna.

Magyar fotósok drámai képein az aszály által okozott pusztulás

Qubit.hu tudomány 2022. július 30.

Így sivatagosodik el az Alföld: Jakab Gusztáv egy Békés megyei záportározó, Vass Károly a mórahalmi Nagyszéksós-tó kiszáradását dokumentálta.