„Túllihegett” a globális felmelegedés által jelentett kockázat, mondta Chris Wright, Donald Trump energiaügyi minisztere múlt hét végi brüsszeli látogatása során – írta meg hétfőn a Politico.

Wrightot európai útjára elkísérte Paul Atkins, az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) Trump által kinevezett vezetője is, aki azt állította, hogy a globális felmelegedés nem jelent komoly veszélyt a pénzügyi stabilitásra, és ellenezte, hogy a pénzügyi felügyeletek ellenőrizzék a cégek klímapolitikai vállalásait.

Az Európai Unió egy 2024-es jelentése szerint a klímaváltozás nemcsak környezeti probléma, hanem az egész gazdaságra hatást gyakorol, beleértve a pénzügyi szektort is. Az Egyesült Államokhoz képest az EU komolyabban veszi a klímapolitikai intézkedéseket, de a Politico szerint jelenleg az unió egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy versenyképességi okokból visszafogja ezeket – és látogatásuk során Wright, valamint Atkins is ezt ösztönözték.

Az amerikai Energiaügyi Minisztériumot (DOE) vezető korábbi olajipari vezérigazgató és republikánus pártdonor nem tagadta a klímaváltozás létét, de a sajtótájékoztatón azt állította, hogy hatásait eltúlozták. Wright arra sarkalta az országokat, hogy hagyjanak fel a megújuló energiaforrások elterjesztését ösztönző állami támogatásokkal, mivel az szerinte alig vezet kibocsátás-csökkenéshez. Eközben Kínában az Ember energetikai agytröszt szerint állami befektetéseknek és iparági innovációnak köszönhetően egyre gyorsul a megújuló energiaforrások terjedése. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az ország üvegházgáz kibocsátásai tavaly először csökkentek, annak ellenére, hogy energiafelhasználás közben növekedett.

Wright a megújulók helyett inkább a fúziós energiában látja a jövőt, aminek kiaknázását szerinte öt éven belül lehetővé teszi majd a mesterséges intelligencia. Múlt héten a BBC-nek adott interjújában a DOE vezetője azt mondta, hogy fúziós erőművek már 8-15 éven belül áramot szolgáltathatnak és segíthetnek a kibocsátás csökkentésben.

A DOE felügyeli az Egyesült Államok Nemzeti Laboratóriumait, köztük a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium alá tartozó kaliforniai National Ignition Facility (NIF)-t is, ahol amerikai kutatók 2022 decemberében egy lézeres inerciális fúziós berendezéssel áttörést értek el. A kísérlet során, amit később sikeresen megismételtek, a berendezésben megtermelt energia meghaladta a plazmába lézerekkel betáplált energia mértékét – ezt nevezik a fúziós kutatásokban „breakeven” pontnak.

Fúziós kutatásokkal foglalkozó magyar szakemberek az energiatermelésre alkalmas erőművek megjelenését ugyanakkor nem a következő évekre, hanem az évszázad második felére várják, amik nagyobb valószínűséggel a tokamak kialakítást használhatják.